Gyurgyík László: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1970. és az 1980. évi népszámlálás adatai alapján - Nostra Tempora 23. (Somorja, 2017)
A szlovákiai nemzetiségek településszerkezetének változásai az 1970. és az 1980 évi népszámlálás adatai alapján
22 A szlovákiai nemzetiségek településszerkezetének változásai... seken. Elhanyagolhatóan alacsony és csökkenő tendenciát mutat a szlovákok aránya azokban a helységekben, ahol arányuk kisebb, mint 50%: 3,2%, ill. 2,8%. A szlovákiai magyarok többsége 1970-ben még minősített magyar többségű településeken élt. 1980-ra arányuk már nem érte el az 50%-ot (51,6%, ill. 47,3%). Ugyanakkor a többi kategória szinte mindegyikében a két népszámlálás között emelkedett a magyarok aránya. Az enyhe magyar többségű településeken a növekedés csak mérsékelt volt, (31,6%, ill. 32,0%). A magyar kisebbségű helységekben a magyarok aránya jelentősebb mértékben emelkedett 11,2%-ról 13,5%-ra. Jelentősen emelkedett a szórványban élő magyarok aránya is (5,6%-ról 6,2%-ra). Ezen belül a 100 főnél kisebb lélekszámú és 10%-nál alacsonyabb magyar arányú településeken élők aránya nem változott (1,0%). Az ukrán-ruszin nemzetiségűek esetében is igen nagy mértékű szórványosodás figyelhető meg. A szórványjellegű településeken élők aránya látványosan 21,1%-ról 31,7%-ra növekedett. Jelentősen nőtt a kisebbségi településeken élők aránya is (28,0%, ill. 34,7%). 1970-ben az ukrán-ruszin lakosság többsége még olyan településeken élt, ahol statisztikailag is többséget alkottak (50,9%). 1980-ban már csak 1/3-uk (33,6%-uk) élt többségi településeken. Ebből a minősített többségi településeken élők aránya 7,5%, ill. 8,6% volt. A többi nemzetiség közül, mint már említettük, egy sem élt többségi településeken. A németek egy nem elhanyagolható része élt 1970-ben német kisebbségű helységekben (36,4,%). Arányuk az évtized végére nagymértékben csökkent (12,2%). Döntő többségük (87,8%) már szórványokban élt. A 70-es évek elején az oroszok egynegyede (25,5%), 1980-ban már 16,1%-a élt kisebbségi településeken. A csehek körében ez az arány még kisebb, 0,6%, ill. 0,0%.13 A szlovákiai nemzetiségek etnikai térszerkezetét a továbbiakban a településeken élő nemzetiségek számának nagyságcsoportjai szerint vizsgáljuk. Azaz arra fókuszálunk, hogy a községekben élő nemzetiségek száma (számának nagyságcsoportjai) szerint hogyan oszlanak meg az egyes nemzetiségek által lakott települések, továbbá arra, hogy az egyes nemzetiségek lélekszáma milyen magas ezeken a településeken. Első megközelítésben a településeken élő nemzetiségek száma nagyságcsoportjait azonosnak vettük az 1.2. pontban alkalmazott kategóriarendszerrel.14 Ebben a megközelítésben a három szórványnemzetiség esetében csak igen kis számban találtunk olyan településeket, ahol a lélekszámúk meghaladta a 199 főt.15 Ezért az előzőtől vizsgálatunk céljának megfelelőbb kategóriarendszert alakítottunk ki. Azaz az előző kategóriarendszer első, legkisebb, 0-199 fő közötti tartományát tovább bontottuk kisebb egységekre.16 Az új 13 1980-ban egy cseh kisebbségű településen 27-en vallották magukat cseh nemzetiségűnek. Ez a csehek 0,047%-a volt. 14 A 3.3. fejezetben az egyes nemzetiségek által lakott településeknek azokat a községeket tekintettük, ahol legalább 1 fő él az adott nemzetiség tagjai közül. 15 Mivel az 1970. és az 1980. évi adatok nagymértékben közelítenek egymáshoz, ezért csak az 1970-es adatok ismertetésére szorítkozok. Az oroszok által lakott településekből 1970-ben 297-ből 3, 1980-ban 271-ből 2, a lengyelek lakta településekből 1970-ben egy településen sem haladta meg a lengyelek száma a 199-et a 386 településből. 1980-ban az 508 településből 1 helységben volt magasabb a lengyelek száma 199-nél. A németek által lakott településekből 1970-ben (315 település) 5 településen mozgott 200-499 között, egy településen pedig 1000 és 1999 között a számuk. 1980-ban a 288 településből 1-ben volt 500-499 között a németek száma. 16 A következő kategóriákat hoztuk létre: 1; 2-4; 5—9; 10-19; 20-49; 50-99; 100-199 fő.
