Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
A szomszédos országok középiskolai földrajzi tankönyvei...77 1.2.5 ábra: Románia elhelyezése Európában a 2015-ben érettségizők számára Forrás: Abrudan-Bulgarean 2014,11. A szerb földrajz történetileg ismerte, a rendszerváltás után is „kezelte" mind a szerb, mind pedig az angol nyelvű publikációkban a „Pannonian Basin” és a „Pannonian Plain" kategóriákat. A pontos lehatárolás szerint a „Panónska nizina” az ország területéből 24 450 km2 részt foglal el (27,6%-át fedi le), így a térfogaimat szinte természetes módon alkalmazták az ország fizikai földrajzi jellemzőinek leírásakor. A térfogalom elsődlegesen a Vajdaság elemzésekor jelent meg állandó jelleggel. A szerb térszemléletben nem fogadták és nem fogadják el a „Délvidék" megnevezést, csak a magyarok és a magyar politikai elit használja a kategóriát. Legalább kétféle térszemlélet él így egymás mellett az országban, különösen a Vajdaságban. A dominánsnak a szerb térszemlélet tekinthető. A szerbiai földrajzi publikációk között a Kárpát-medence tekintetében az egyik leginkább figyelemre méltó kiadvány az Újvidéki Egyetem Földrajzi Intézete által kiadott „Geographica Pannonica", mely magát nemzetközi tudományos folyóiratként fogalmazza meg, s e belső célkitűzésnek meg is felel. Ebben a felfogásban az egész Alföld Pannónia része. A fogalmak korszakkötött alakulásához jó példa a Zomborban működő „Dunatáj Egyesület”. A Dunatáj civil szervezet a Nyugat-Bácska régiót tekinti működési terepének (ez számukra a Dunatáj). A szervezet jelen van a nemzetközi és magyar kommunikációs térben.21 21 http://dunataj.eu/main/index.php
