Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
A szomszédos országok középiskolai földrajzi tankönyvei...71 Ukrajna Ukrajna a függetlenné váláskor (1991. december) erős kutatási és egyetemi intézményrendszert örökölt a szovjet korszakból. Kijev volt a tudományos kutatás és egyetemi oktatás legfontosabb központja, de a Szovjetunió és Ukrajna nyugati területei kérdéseinek kutatásában szerepet kapott Lvov/Lviv/Lemberg, illetve kisebb mértékben Ungvár/Uzsgorod is. A független Ukrajna egyik alapvető kérdésévé a szovjet múlthoz való viszony vált. A belső konfliktusok folyamában a szovjet múlttal való szakítás egyre tudatosabbá vált. Ennek a kérdésnek az állam önképe újrafogalmazása szempontjából nagy a jelentősége. A rendszerváltás időszakában az ukrán földrajz is az ország problematikájára koncentrált a leginkább. A másik alapvető kérdés az ország politikai és földrajzi helyzetének megítélésekor az Oroszországhoz, illetve az Európai Unióhoz fűződő, változó viszony volt. A függetlenség időszakában többszöri hangsúlyváltásra került sore tekintetben, a 2004. évi „Narancsos Forradalom”, illetve a 2014-2015-ben kibontakozó, sok tekintetben tragikus változások is éreztették a tankönyvekre gyakorolt hatásukat. A Krím elcsatolása, a keleti területeken folyó polgárháború azt mutatja, hogy az Európai Unióval aláírt társulási szerződés ellenére az Oroszországhoz való viszony „véresen komoly maradt”.14 Ukrajna tekintetében a magyar földrajztudomány önálló kutatásokat is végzett a rendszerváltás időszakában. Ezek a kutatások jelentősen hozzájárultak a „legnagyobb és legnépesebb szomszédunk” megismeréséhez.15 Ukrajna függetlenségének megteremtésétől kezdve az ukrán tudományosság és középiskolai oktatás képviselői egyértelműen realizálták, hogy Magyarország szomszéddá vált, méghozzá sok szempontból fontos szomszéddá. A magyarság történeti és földrajzi problematikájának megértésére való törekvés 1991-2011 között folyamatosan jelen volt (Bocskor 2012). Történeti-szemléleti eltérések csak Kárpátalja helyzetének megítélésében jelentkeztek. A Kárpát-medence kérdésköre az ukrán térszemléletben megjelenik ugyan az Ungvári Állami Egyetem Földrajzi Intézetében, de nem mondhatjuk, hogy minden tekintetben elfogadó jellegűen. A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola Földrajzi Tanszékén (magyar térszemléletben) jelenik meg folyamatosan a régió kérdésköre.16 A Kárpátmedence egészére vonatkozóan csak áttekintő geológiai jellegű elemzések jelentek meg Ukrajnában. Az ukrajnai tankönyvek legfontosabb alapkérdése az ország hősi múltjának megkonstruálása, a magyarsághoz és a Kárpát-medencéhez való viszony országos szinten 14 Az Ukrajna - Európai Unió - Egyesült Államok - Oroszország viszonyrendszer globális jelentőségű kérdéssé vált a különböző szankciók és ellenszankciók révén. 15 Ukrajna vidékföldrajzának magyarországi összegzése (Karácsonyi 2010) alapvető fontosságú volt, hiszen a szomszédságunk legnagyobb területű és népességű államáról van szó. Kevés ország esetében mutathatóak ki olyan jelentős különbségek a városok és a vidék között, mint Ukrajnában. A két akadémiai földrajzi kutatóintézet együttműködésével (Kocsis- Rudenko-Schweitzer szerk.) készült el Ukrajna angol nyelvű atlasza 2008-ban. A tudományos együttműködés mindkét fél szempontjából rendkívül hasznos volt. 16 Elsősorban a magyar és magyar nyelvű publikációkban. Ukrajnában nem képezi a szlovákiaihoz hasonlóan politikai vita tárgyát a kategória.
