Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
A szomszédos országok középiskolai földrajzi tankönyvei...67 térszemléletből és tértudatból. A Comenius Egyetem regionális földrajzi tanszéke vezetőjének (Viliam Lauko professzor) és munkatársainak a publikációs jegyzéke szerint 1982-2013 között nincs olyan publikációja, melynek a címében szerepelne a Kárpátmedence.5 Ha megnézünk a Michaeli, E. által írt, s 1999-ben kiadott regionális földrajzi monográfiát, akkor feltűnik, hogy a térképek között nincs egyetlenegy sem, mely valamilyen módon a Kárpát-medencére vonatkozna. (A másik jellemzője a felfogásnak, hogy a 129 tételből álló bibliográfiában nem találunk olyan művet, mely a Kárpát-medencén belül vizsgálná Szlovákia földrajzi problematikáját.) A Szlovák Tudományos Akadémia Földrajzi Intézete folyóiratának (Geografický časopis, Geographia Slovaka) a rendszerváltás időszakában megjelent számait áttekintve megállapíthatjuk, hogy a „Kárpát-medence” fogalma nem vált sem használttá, sem pedig „népszerűvé”. Sem a szlovák, sem pedig a Szlovákiával kapcsolatos angol nyelvű publikációkban nem használják a megnevezést. A szlovák szerzők angol nyelvű publikációiban egyre gyakrabban megjelenik térbeli keretként „northern part of the Danube Basin, Slovakia”. A szlovák geológiai publikációkban megjelenik a Panónska panva, a Panónska nizina térkategória, mint az alpi-himalájai hegységrendszer egyik részeleme, melyet az Alpok, a Kárpátok és a Dinári-hegység határol. A szlovák tudomány és geológia természetesen ismeri a „Karpatská kotlina” fogalmat, de szinte csak véletlenszerűen használja. Hiába fekszik Szlovákia teljes területével a Kárpát-medencén belül, ez nem írta felül a politikai megfontolásokat, a térkategória visszautasítását illetően. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy Szlovákia a „szuverenitás-tudat" csorbulása nélkül, önmagára nézve nem igazán fogadhatja el azt a magyar, Kárpát-medence központi, budapesti stb. térszemléletet, hogy valójában nem is létezik, csak a „Felvidék” lenne. A 2008 és 2009-ben folytatott oktatási és tankönyvvitában a szlovák elit egy része úgy fogalmazott, hogy a Kárpát-medence fogalom a hitleri élettér-elmélet eredménye, s nincs helye a demokratikus Szlovákiában. A szlovákiai politikai elitben a magyar anyanyelvű politikusok a magyar térszemléletnek megfelelően folyamatosan használták és használják a Kárpát-medence térkategóriát, sőt a „Felvidék”6 kategóriát is, ami egyes szlovák anyanyelvű politikusok esetében rendkívül negatív visszhangot vált ki. Rober Fico hivatalban lévő miniszterelnökként, Jan Slota vezető pártpolitikusként fejtette ki mintegy irányt mutatva minden szlovák számára, hogy Szlovákia nem része a Kárpát-medencének, s ilyen térkategória csak a magyar területi revizionizmust szolgálhatja. Ilyen térkategória valójában nincs is.7 A szlovák politikai elit nagy része nem fogadja el a „Dél-Szlovákia régió” kategóriát sem, a magyar kisebbség saját szállásterületét pedig ezzel a kategóriával írja le. (Az MTA RKK keretei között megszületett „Kárpát5 http://www.regionalnageografia.sk/index 6 A „Felvidék” honlap: http://felvidek.lap.hu/ 7 A vitának így nagypolitikai meghatározottságai vannak, különösen szlovák oldalról. Ugyanakkor a magyar nemzetépítés folyamatában a magyar politikai elit különösebb vita nélkül kezeli a Kárpát-medence fogalmát.
