Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
60 Hajdú Zoltán 1989-ben elindult az INTERREG kezdeményezés. Az ELI különböző területi szinteken, illetve területközi kapcsolatrendszerekben kívánta elősegíteni a területi fejlődést és kohéziót. A regionális politikában így jelentős szerepet kaptak az államhatárokon átnyúló (CBC) programok, az államokat strukturálisan átlépők (transznacionális programok), valamint a szűkebb értelemben vett interregionális, a régiók közötti kapcsolatok tudatos építése. Az EU 1995-ben - Ausztria csatlakozásával - „lépett be" a Kárpát-medencébe. Ausztria csatlakozására egy programozási időszak közben került sor, így a már kialakult célok, pénzügyi struktúrák keretébe illeszkedtek be az országot érintő fejlesztések. Burgenland kiemelt pénzügyi támogatásban részsült 1994-1999 között. Az EU Nyugat- Magyarország és Nyugat-Szlovákia irányába fejtett ki gazdasági és intézményes hatásokat, fogalmazott meg és támogatott fejlesztési célokat. Az együttműködés elsődlegesen államhatárokon átnyúló kapcsolatok és struktúrák fejlesztésére irányult. Lényegében az „Alpok Konvenció” példáján 2003 májusában, hét érintett ország részvételével jött létre a „Kárpátok Konvenció” (Egyezmény a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlődéséről). Az egyezmény elsősorban a hegyvidéket öleli fel, nem terjed ki teljesen a medencére, azt nem is nevesíti. 2004 májusától Magyarország, Szlovákia és Szlovénia, majd Románia 2007. évi csatlakozásával a Kárpát-medence nagyobb része az EU területének részévé vált. Ettől az időponttól kezdve az új tagállamok maguk is formálóivá és megvalósítóivá váltak a regionális politikának. 2000-2006 között, (különösen 2004 után) Magyarország, Szlovákia és Szlovénia jelentős támogatásokban részesült a strukturális alapokból. A Kárpát-medence, illetve az új tagok szempontjából a 2000-2006 közötti időszak egyik leglényegesebb területpolitikai folyamata az INTERREG III B (CADSES) volt. A CADSES 18 ország, illetve egyes országokból csak régiók transznacionális együttműködése volt. A Kárpát-medence bekapcsolódott területei beintegrálódtak egy hatalmas térbe, azon belül nem képeztek semmilyen tekintetben önálló részintegrációt. A szomszédsági és a határokon átnyúló területi politikai folyamatok szempontjából meghatározó jelentőségű kérdés, hogy Magyarország sok tekintetben „államhatárokra vetett ország”. Az ország és a szomszédság egy részének EU csatlakozásakor az ország határai körül eltérő „EU státuszú” területek éltek. Magyarország számára az államhatárokon átnyúló kapcsolatok kiemelt fejlesztése elemi célként jelent meg. A 2007-2013 közötti programozási időszak egészére vonatkozóan már egységes szemléletben jelenítette meg fejlesztési politikáját. Az EU területi szemléletében és kohéziós politikájában egyszerre jelent meg a 2007- 2013 közötti programozási időszakban:- a nemzeti szintű területi fejlesztések támogatása, az egyes országokon belüli sajátos adottságokkal rendelkező területek felzárkóztatásának támogatása:- az államhatárokon átnyúló kapcsolatok fejlesztésének programja, melynek keretei között 2007-2013 között a magyar határtérségek kivétel nélkül bekapcsolódhattak valamilyen módon és mértékben a pályázati és fejlesztési folyamatokba,- a transznacionális programok, melynek során a korábbi hatalmas CADSES térséget kettéosztották, s ennek következményeként és eredményeként Magyarország egyszerre vált részévé a „Közép-Európa” és a „Délkelet-Európa” programozási és projekttérnek. „Brüsszelből nézvést" a Kárpát-medence területe potenciálisan a Délkelet-Európa nagytér keretei között jelenhet meg egészként. (Különösen fontos a továbbiakra nézve Horvátország EU-csatlakozásának megtörténte, Szerbia tagjelölti státuszának megszerzése.)
