Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
46 Hajdú Zoltán Az egyes országok, etnikumok szintjén megjelenő elemzései adatszerűségre törekvőek, a tanulmányban nincs egyetlen sértőnek tekinthető megjegyzés sem. A térség közös problémáit bemutató térképei (például a kisállamok fővárosainak periférikus helyzetét szemléltető térképe) azt jelzik, hogy egyetlen közösség, állam sem tudja önmaga problémáit megoldani a többiekkel való együttműködés nélkül. Dunatáj A háborús vereség után újabb felkészülés kezdődött a béketárgyalásokra. A magyarföldrajz gondolkodói 1945 után is úgy látták, hogy a természetföldrajzi-táji alapok erőteljesen befolyásolják a politikai folyamatokat, így megkonstruálták a „Dunatáj” térkategóriát35 mint a népek baráti együttműködésének táji keretét. (Rónai „Dunatáj" és „Közép- Európa” ábrája pontosan ugyanazt a teret fedte le.) A „Dunatáj Munkaközösség” közvetlenül a világháború után alakult, célja az volt, hogy hozzájáruljon a világháború alatt és után kialakult tragédiák feloldásához, s bekapcsolódjon a készülő békeszerződés magyar álláspontjának a kialakításába. A munkaközösség mozgatója Radisics Elemér (1884-1973) jogász, politikai gondolkodó, újságíró, lapkiadó- és szerkesztő, külpolitikai elemző volt. 1931-1940 között a Népszövetség genfi főtitkárságán a tájékoztatási osztály tagja volt, lényegében összekötő szerepet játszott a Népszövetség és a magyar kormány között. 1943-tól a Külügyminisztérium alkalmazottja volt. 1945-1947 között megtarthatta az állását a külügyminisztériumban, a levéltári és tudományos osztály munkatársaként tevékenykedett. A Dunatáj címen megjelentetett, általa szerkesztett hatalmas, háromkötetes munka (Radisics [szerk.j 1946, l-lll.) a külügyminisztériumi tevékenysége alatt született meg, de a Külügyminisztérium direkt nem jelent meg a kötetben. (A Külügyminisztérium néhány aktív, de főként inaktív alkalmazottja megemlítésre kerül az előszóban, s feltételezhető, hogy a kötetek készítésekor egyes területeken a szerzők jelentős mértékben támaszkodhattak a Külügyminisztérium adataira, hiszen folyt a béketárgyalásokra való felkészülés.) A kötetek szerzői között a kor kiemelkedő magyar történészeit, geográfusait, közgazdászait, szociológusait, statisztikusait stb. találjuk. Az egyes anyagok szerzőit nem tüntették fel pontosan, mert a kötet nem egyéni véleményeket, hanem a „Dunatáj Munkaközösség” közös álláspontját fejezi ki. A szerzők nem hagynak kétséget a kutatási terület lehatárolását illetően. „Az európai szárazföld közepe a Dunatáj, azaz a Kárpátmedence és annak környéke” (Radisics [szerk.j 1946, I. 1.). A Kárpát-medence nem elszigetelten jelenik meg, hanem „Belső- Európa” része, mely a történelmi fejlődésében, művelődésében, gazdálkodásában és társadalmi szerkezetében számos közös vonást tartalmaz. A Kárpát-medence és környéke csaknem mértani közepe Belső-Európának. Belső-Európa szinte minden tekintetben (népsűrűség, települési rend és hálózat, nyelvek, nemzetiségek, vallások, műveltségi szint, a mezőgazdaság színvonala, az iparosodás foka stb.) átmenetet, keveredést, egymásra hatást mutat a nyugat-európai és kelet-európai részek között, valamint Észak-Európa és Dél-Európa között. A szerzők igazi gondja az, hogy 35 Radisics Elemér nemzetközi jogászként szervezte 1946-ban a munkát. Főleg a külügyminisztériumtól kapott a csoport anyagi támogatást.
