Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában

Földrajzi terek, térközösség-vállalások a Kárpát-medencében

43

Mások, így az erdélyi (Nagyszeben) születésű Rónai András (1906-1991) - aki Teleki Pál tanítványa, munkatársa, követője, s 1941 után emlékének hiteles őrzője, munkásságának jelentős részben folytatója volt - úgy vélte, hogy a Közép-Európa fogalom alkalmas a valódi földrajzi sajátosságok megragadására, s benne Magyarország helyzetének és környezetének elemzésére.

Rónai kutatóként és egyetemi tanárként a világháború alatt nem vált a háborús propaganda résztvevőjévé. A háborús évek alatt elkészült munkái nem egyszerűen a „pillanatnak szóltak”, hanem hosszabb távon gondolkodott. Erdély helyzetét úgy tudta elemezni, hogy tovább tekintett az 1940-ben Magyarországhoz visszatért Észak-Erdélyen, de nem vált semmilyen politikai uszítás eszközévé. A nemzeti célok szolgálata mellett fontos volt számára saját személyiségének, autonómiájának a megőrzése.

Az általa irányított Államtudományi Intézet két évtizedes tudományos munkájának eredményei testesültek meg a Közép-Európa atlaszban (Rónai [szerk.j 1945a). Nem véletlen, hogy Rónai a háborús viszonyok között is elengedhetetlen szükségét érezte a munka befejezésének és az atlasz elkészítésének. (A bekerített Budapestről Balatonfüredre menekülve is folytatták az atlasz szerkesztésének munkálatait.) Valójában már a háború utáni béketárgyalásokra készült a nagy jelentőségű munka. Az atlasz Közép- Európa térképe (1.1.15 ábra) kiinduló pont lehetett volna egy újfajta együttműködéshez.

1.1.15 ábra: Közép-Európa (és a Dunatáj) domborzati térképe madártávlatból

Forrás: Rónai A. (szerk) Közép-Európa atlasza 1945, Melléklet; Radisics E. szerk. 1946 I. Melléklet. Ugyanaz az ábra a két téregység szemléltetésére.