Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Ausztria közigazgatási térfelosztásának történeti átalakulása... 381 A tankönyvben szereplő másik regionális felosztás Jordan (2005) nevéhez fűződik, aki lényegesen kevesebb kategóriát alakított ki, nagyobb terekben gondolkodott. Az Ausztriát is magában foglaló Közép-Európához sorolja a német nyelvterületeken kívül a Visegrádi Négyek országait, Szlovéniát, Horvátországot és a Balti-államokat is (3.9.23 ábra). A tankönyv egyik megközelítés mellett sem foglal állást, a diákokat inkább vitára ösztönzi e kérdést illetően. 3.9.23 ábra: Ed. Hölzel (2015) - Európa regionális felosztása a Meridiáné 6. című tan­könyvben Ö Nordeuropa 3 Wcsteuropa I I Südeuropa I I Osteuropa в Weetmitteí­­" europa Jordan, 2005 felosztása Halecki, 1985 felosztása Forrás: Ed. Hölzel, Meridiáné 6, 2015. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a fenti atlaszforgalmazó milyen szemléletet követett földrajzi atlaszának összeállításakor, mely nagytérség részeként határozta meg Ausztriát. A következő ábra egyértelműen rámutat arra, hogy e tekintetben nem különül el élesen Nyugat-Európa és Közép-Európa, nem tudjuk, hol húzódhat a kettő közötti képzeletbeli határ, ugyanis a szerkesztő együtt ábrázolja „West- und Mitteleuropa" (Nyugat-és Közép- Európa) címmel, Ausztria tehát ennek az összevont térkategóriának a részét képezi, amely megközelítőleg Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szerbia keleti ország­határáig terjed (3.9.24 ábra). Hölzel (2015) atlaszának fenti térképét összevethetjük a másik jelentős tankönyv- és atlaszkiadó, a Westermann (2015) munkájával. Az összehasonlítás érdekessége abban rejlik, hogy az Ausztriát is magában foglaló nagytérségről csaknem teljesen ugyanolyan térképet láthatunk ebben az atlaszban is, viszont egészen más megnevezéssel. Ez eset­ben „Mittleres Europa", azaz Középső-Európa néven jelenik meg, amelybe éppúgy bele­tartozik Nagy-Britannia, Franciaország és a Benelux-államok, mint Magyarország, vagy Szerbia (3.9.25 ábra). Összességében elmondható, hogy az Ausztriában használt, általunk vizsgált földrajzi tan­könyvek és atlaszok kivétel nélkül Közép-Európa részeként kezelik az országot, függetlenül attól, hogy milyen kiterjedésben gondolkodnak erről a nagytérségről. Több esetben (pl. Westermann-Diercke Weltatlas Österreich; ed. Hölzel-Kozenn Schulatlas für Géographie und Wirtschaft) az Alpok országainak (Alpenlánder) tagjaként mutatják be, Dél-

Next

/
Thumbnails
Contents