Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
358 Uszkai Andrea szövetségi és tartományi szinten túl a harmadik területi entitás az alkotmány által korlátozott autonóm önkormányzási joggal felruházott önkormányzat (Gemeinde). Több nagyváros különleges státusszal (Statutarstádte) és kiegészített autonómiával rendelkezik. A központi állam és a kilenc szövetségi tartomány megosztja egymás között a hatalom gyakorlásából adódó feladatokat. Az Alkotmány pontosan szabályozza ezeket az egymástól független illetékességi területeket. A helyi közigazgatás vezetője a polgármester. A tartományi kormányfeje a tartományi miniszterelnök, a szövetségi államigazgatás közvetett képviselője, akinek fő feladatai a tartomány képviselete, a tartomány alkotta törvények felterjesztése a szövetségi kormánynak, valamint a tartományi közigazgatás legfelső szintű feladatainak ellátása (MKKSZ 2006; wieninternational.at 2015). 3.9.9 ábra: Ausztria jelenlegi közigazgatási felosztása Az egyes szövetségi tartományok (NUTS 2) népességszámukat tekintve jelentős különbségeket mutatnak. Legnagyobb népességszámmal természetesen a fővárosi térség rendelkezik. A bécsi tartomány (NUTS 2) 1990-ben másfél milliós állandó lakosságot számlált, 2014-re ez közel 300 ezer fővel növekedett. A tartományok sorában a fővárosi térséget Alsó- (Niederösterreich) és Felső-Ausztria (Oberösterreich) követi. A legalacsonyabb népességszámú tartományok Vorarlberg és Burgenland, megközelítőleg 300 ezres lélekszámmal. Összességében elmondható, hogy napjainkra valamennyi tartomány növelte népességszámát (kisebb-nagyobb mértékben) 1990 óta (3.9.10 ábra). Szerkesztette: Hardi 1, 2011.
