Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
3.9 Ausztria közigazgatási térfelosztásának történeti átalakulása, napjaink térszemlélete a földrajzoktatásban és annak lenyomatai az egyetemi hallgatók mentális térképein Uszkai Andrea Jelen fejezet célja rámutatni arra, melyek az Ausztriában leginkább használatos területi térfelosztások, kiemelt figyelmet fordítva a közigazgatási szempontú tartományi rendszerre, annak történeti átalakulási folyamataira, valamint az alap- és középfokú földrajzoktatásban alkalmazott egyéb megközelítésekre. Arra keressük a választ, milyen térfelosztási rendszereket alkalmaznak az iskolai földrajztankönyvekben, atlaszokban, egyéb oktatási segédanyagokban. Ezen ismeretek azért különösen fontosak számunkra, mert korábbi kutatások (pl. Csapó-Czachesz 1995; Bajmóczy-Csíkos 1997) már rámutattak arra, hogy az alap- és középfokú földrajzoktatás során szerzett ismeretek alapjaiban határozzák meg az egyetemisták (amely csoportjelen kutatás alanyait képezi) térrel kapcsolatos felfogását, tudásszintjét. Továbbá, nemzetközi és hazai kutatások (pl. Bláha- Hátle et al. 2011; Makádi 2012) során az is bizonyítást nyert, hogy az általunk is használt mentális térképezés módszere alkalmas a földrajzoktatás színvonalának emelésére, a kutatási eredmények új tananyagok kidolgozásának alapjául szolgálhatnak. A fejezet továbbá az ausztriai kérdőíves felmérésünk - amelyeket linzi és eisenstadti egyetemi hallgatók körében végeztünk - empirikus eredményeinek azon részét ismerteti, amelyek saját országuk belső felosztására, valamint az Ausztrián belüli tájegységi, illetve tartományi preferenciákra vonatkoznak. Ausztria közigazgatási térfelosztásának történeti áttekintése A térfelosztások esetében a legalapvetőbb elméleti kritérium az, hogy minden társadalmi jelenség azon a térségi szinten és abban a területi aggregációban, körzetrendszerben vizsgálandó (és ha szükséges, irányítandó), ahol valóságosan szerveződik. Ebből következik, hogy ahány társadalmi jelenség, szinte ugyanannyi térfelosztás alkalmazható. Figyelembe vehető a természeti tagoltság, az etnikai-vallási különbségek, a történelmi hagyományok, a gazdasági térszerveződés, a településhálózati kapcsolatrendszer. Bár
