Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Szlovénia földrajzi terei 339

Jugovzhodna Slovenija (116%) régió, majd a Drávavidék régió (Maribor központtal) és Osrednjeslovenska régió (Ljubljana központtal) (113-113%) mutatták fel. Ugyanakkor a legszegényebbek (Zasavska [62%] és Muravidék [81%]) a növekedésben is jelentősen alulmaradtak a többiekhez képest. így joggal feltételezhető, hogy az országon belüli különbségek tovább fognak növekedni az elkövetkezendő években is.

3.8.6 ábra: A NUTS 2 szinten mért GDP/fő PPS arányának változása, 2000-2009, EU27=100%

— — Szlovénia —'■■■■■ Kelet-Szlovénia 1 ■ Nyugat-Szlovénia

Forrás: Eurostat adatok alapján Hardi T. szerkesztése.

1996, 2002 és 2009 között a régiók rangsorában a három vezető régió (Osrednjeslovenska, Obalno-kraška, Goriška) helyzete nem változott, megőrizték jó pozíciójukat (3.8.1. táblázat). Ugyancsak változatlan az utolsó hely, Muravidék régióé. Ugyanakkor nagyon nagy visszaesést ért meg az ország közepén elhelyezkedő bányászati-nehézipari régió, Zasavska, amely a 1996-ban még a hetedik volt a rangsorban, 2009-ben már az utolsó előtti.

Úgy tűnik, a viszonylagos fejletlenségből Maribor térsége (Podravska) és Dél-Szlovénia (Spodnjeposavska és Jugovzhodna Slovenija) tud kitörni, ezek a térségek a kilencvenes évek visszaesése után találtak új gazdasági kivezető utat.

Róván és Sambt (2003) a kilencvenes évek társadalmi-gazdasági jellemzői alapján végezték el a szlovén községek fejlettség szerinti besorolását klaszteranalízis segítségével (3.8.7 ábra).