Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

334 Bali Lóránt - Hardi Tamás

3.8.1 ábra: Szlovénlakta területek a 9. században

3.8.2 ábra: Szlovénlakta tartományok a Habsburg Birodalomban (19. sz.)

v-—

KOŔ.OŠKA /

•\ S T'A J E R S К А V

У\ J Л

'V ~"V_

í Jw f ^ *Ол *

_______ -, , / Sloveqj ; МалЬог> ^

<Г Г* /‘^Radovljica ; ^“f\ Célja-"1, ’ \...........

j c x L.-i 1 ч u- 'a _.«••

V-x 1'.' Knú '•'■vk“TMyék О V-'

tana. i —

b>.Postojna\ f J'l

Coper \ \ isXmomelji

O*

^TTTTJ er.

ISTR A '

X ^^CrnomeljJ *

Konjice

Tartomány határ Megyehatár

A mai Szlovéniához tartozó

megyék

Forrás: Sokcsevits-Szilágyi I.-Szilágyi K. 1994, 188.

Az 1946. január 31-én megalakuló jugoszláv állam bár föderatív volt és a szlovének önálló államot hozhattak létre, ennek ellenére a szerb-horvát ellentét folyamatosan fennmaradt, amely mellé társult a szlovén kulturális-gazdasági Jugoszlávián belüli elittudat is. Az ország mai teste a második világháborút követően vette fel a mai végleges formáját, miután a szlovén tengermellék Jugoszláviához került. Az 1974-es alkotmánymódosítás ezt is próbálta oldani, elveiben lehetővé tette a föderációból való kiválást. 1991. június 26-án Szlovénia kinyilvánította függetlenségét, amelynek alapjait lefektették a december 23-án kelt alkotmányukban is.

Forrás: Sokcsevits-Szilágyi I.-Szilágyi K. 1994,171.