Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

328 Bali Lóránt

A Közép-horvát Dinári-hegyvidéki terület (Hegyi-Horvátország, horvát „küszöb”) három fő részre tagozódik: Gorski kőtár, Potkapelska zavala, Lika. A szubmontán övezet sajátos része Horvátországnak.

A harmadik fő terület a Horvát Tengermellék (Mediterrán Terület, Adriai Területe Horvátországnak). A térséget itt is három fő részre osztják fel: Észak-horvát tengermellék, Közép-horvát tengermellék, valamint a Dél-horvát tengermellék, amely magába foglalja Közép- és Dél-Dalmáciát (3.7.5 ábra).

3.7.5 ábra: Horvátország háromosztatú térszerkezete és főbb kulturális régiói

’ЛИМУ».

istoCnohrvatska RAÏNICA У"'-'"?

mottu

uft&uuftcajA

SREOlSNJA ZAŸALÀ'

млшт-POiESlW

KOROUNSKg.

ISTRA

I5TOČNI

PERIPANONSKIPROSTOR

SPAÍVOM

Íever)ia*oa|.»iacua

ZAPADNI

PERIPANONSKI

PROSTOR

4.*

_] Panonsko-peripanonska Hrvalska j Gorska Hrvalska Я Prímorská Hrvalska

Uvjetno-homogene fizionomske regije Hrvatske

Forrás: Magaš 2013,102.

A horvát állami térgondolkodás emellett hét darab regionális vonzáskörzetközpontot különböztet meg. Zágráb-központú urbanizációs zóna, az Eszék-központú urbanizációs zóna, Slavonski Brodi urbanizációs zóna, Varasd-Csáktornyai urbanizációs zóna, Rijekai (Fiume) urbanizációs zóna, Zadari és Spliti urbanizációs zóna. Ez a horvát térszerkezet gyakorlatilag a fejlesztési-területfejlesztési tervek főbb célkitűzésein alapul. A felsorolt fejlesztési zónák mindegyike minimum 100 ezer lakossal rendelkezik, a központjaik pedig 50 ezer főnél több lakossal.