Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

320 Nagy Imre

A S. Ugljanin vezette Sandžaki Demokratikus Akciópárt szerbiai viszonylatban a szavazatok 0,98%-át kapta (Közép-Szerbia: 1,30%, Vajdaság AT 0,06% Koszovó és Metóhia 0,12%). Csupán a Zlatibori (Nyugat-Szerbia) és a Raskai körzetekben ért el számottevő szavazati arányt (6,16%, ill. 16,70%), mivel ez a párt túlnyomórészt a szerbiai muzulmán lakosságot szólította meg. A szavazatok összege a szerbiai parlamentben 3 képviselői mandátumra volt elég.

Hasonlóan alacsony részarányú eredményt ért el (0,68%), és csupán 2 parlamenti mandátumhoz jutott a R. Halimi vezette Demokratikus Cselekvés Pártja. Csupán a délszerbiai Póinji körzetben ért el jelentős - 18,67%-os - szavazati arányt.

A többi párt nem érte el az 5%-os parlamentbe jutási küszöböt.8 így olyan erős és neves pártok maradtak távol Szerbia Népszkupstinájától, mint Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt vagy a Čedomir Popovió vezette Liberális-demokrata Párt.

A vajdasági magyar pártok közül mandátum nélkül maradt a Boris Tadic-féle Új Demokrata Párt (NDS) listáján induló, Csonka Áron vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a László Bálint vezette Magyar Remény Mozgalom, a Rácz Szabó László-féle Magyar Polgári Szövetség, és a Szmieskó Zoltán vezette Magyar Egység Pártja is. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem indult a választáson.

8 Az ötszázalékos bejutási küszöb nem vonatkozik a kisebbségi pártokra, azaz az egy mandátumhoz szükséges szavazatmennyiséggel a nemzetiségek pártjai mandátumot szerezhetnek.