Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

304 Nagy Imre

3.6.1 táblázat: Szerbia közigazgatási felosztása

Népesség

(2007)

Település

Körzet

Község

Szerbia

7 565 761

Vajdaság AT

1995 679

467

7

45

Belgrádi régió

1 731 425

Közép-Szerbia

3 838 657

4251

17

120

Koszovó-Metóhia AT

1419

5

29

Forrás: Szerbia Köztársaság... (2007)

Szerbia jelenlegi területének kialakulása, térszerkezeti változásai napjainkig

A középkori Szerbia - Raska (Raška)

A szerb állam kialakulásának ötlete Raska területén fogant, és itt jött létre az első szerb államszervezet Vlastimir kenéz vezetésével a 9. században, amely egészen a huszadik század elejéig, az európai szakirodalomban „Raska”, vagy „Ó-Raska” néven szerepelt, és köztudottan a Lim és a Tarja folyók, valamint az Ibar és a Drina folyók felső folyása által közbezárt terültét foglalta magába. Ras, a valamikori szerb főváros alapjain ma a Sandzsaki Növi Pazar város terül el, ahol Stefan Nemanja, a Nemanjic dinasztia megalapítója székelt. A szerb állam ebben az időszakban folyamatosan erősödött és terjedt, a szerb kultúra hordozói itt, Raskában jutottak legjobban kifejezésre. A 12. és a 13. században a Nemanjicok Szerbiát egy több mint három évszázadon át tartó fejlődési korszakba vezették, létrehozva az erős balkáni Szerbiát, amely a 14. század közepén jutott el csúcspontjára, Stefan Dušan cár uralkodása idején.

Szerbia Dušan (Dusán) cár idején (Nagy Szerbia)

A szerb állam Dušan cár idején volt területileg a legkiterjedtebb, aki kihasználva Bizánc gyengülését a török támadások idején államát délen, a mai Görögország területére is kiterjesztette (egészen a Korinthoszi-öbölig, és 1346-ban Skopjéban a szerbek és görögök császárának kiáltotta ki magát. Hatalmának csúcsán volt ekkor a szerb állam, amely Szerbiát (Vajdaság nélkül), Montenegrót, Albániát (Duress és Vlore nélkül), Makedóniát, valamint Epirosz és Thesszália görög tartományokat tudhatta magáénak.

Szerbia a török birodalom idején

A törökök a szerb hadsereg felett a Marica folyó mellett 1371-ben, majd 1389-ben Rigómezőn arattak győzelmet. A rigómezei csata ezek után meghatározta Szerbia sorsát, hiszen nem volt már ereje szembeszállni a törökkel, s amikor 1459-ben Szendrő (Smederevó) elesett, a török elfoglalta Szerbia egész területét s közel öt évszázadon át volt hatalmon Szerbiában.