Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

274 Miklósné Zakar Andrea

Székelyföld biztosan megjelent valamennyi válaszadónál, de számos más néprajzi, illetve etnikai terület is bejelölésre került. Hat esetben anélkül, hogy Erdélyt mint egységet jelölte volna (3.4.33 ábra).

3.4.33 ábra: Néprajzi egységekben gondolkodó magyar válasz

Forrás: Kérdőívek 2014.

Tehát fő megállapításunk az lehet, hogy az iskolai oktatásban elsajátított térszemlélet egységesen jelen van a magyar és a román etnikumú válaszadók tudatában. Amit az etnikai különbségből eredő szocializációs különbség hozzátesz, az a névhasználatra vonatkozik, valamint arra, hogy a magyar válaszadók lényegesen kisebb egységekben élik meg a teret, s ez elsősorban a magyar etnikai többséggel jellemezhető Székelyföld, valamint Erdély más néprajzi, etnikai/kisebbségi (nem csak magyar) területi egységéhez jelent szoros kötődést, identitástudatot. Ez több esetben még az erdélyi identitástudatnál is erősebbnek látszik.

Az országon belüli területi preferenciákat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a válaszadók között Erdély egyöntetűen nagyon vonzó, egyedül a temesvári válaszadók körében előzi meg Bánát térsége. Érdekes mindezt a bukarestiek szemszögéből is látni, az ő esetükben is az első helyeken Erdély, Máramaros és Bánát szerepel, kevésbé vonzó számukra a regáti térség. Ugyanez jellemző a többi román válaszadó véleményére, egyedül talán a szebeniek számára vonzóbb Dobrudzsa mint harmadik leginkább preferált térség. Minden válaszadó szeret a saját térségében lakni, kivéve a bukarestieket, akik közül csak egy személy jelölte be Bukarestet mint vonzó helyet.