Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Térfelfogások, terek, régiók Romániában 263 A politikai választási eredmények értékelése Románia kapcsán izgalmas kérdéskör a választási eredmények regionális megoszlásának vizsgálata. Külön vizsgálva a parlamenti választásokat és az elnökválasztásokat a következő regionális eredményeket kapjuk. Parlamenti választások Az 1992-es parlamenti választások a FDSN (Frontul Democrat al Salvárii Nationale) győzelmét eredményezték. Ezt a pártot többnyire a Keleti- és Déli-Kárpátok mentén lakók, illetve Észak-Erdély vidéki térségeiben lakók preferálták: Botolani 55,97%, Vaslui 47,09%, Buzáu 55,86%, Vrancea 50,72%, Giurgiu 48,59% és Teleorman megye 49,33%.9 A választások után ellenzékbe kerülő CDR (Convenes Democrats din Románia) választói magas iskolai végzettséggel és jövedelemmel bíró városi polgárok voltak (Boamfá 2010), az őket támogató megyék közül kiemeljük a következőket: Ternes 42,56%, Arad 29,25%, Krassó-Szörény 31,34%, Szeben 27,9%, Brassó 24,18%; valamint a fővárost és környékét: Bukarest 32,55%, llfov megye 29,33%. A romániai magyar választók számára az RMDSZ (Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége) jó alternatívát nyújtott a rendszerváltás után ahhoz, hogy érdekeiket képviselje. Az RMDSZ támogatottsága különösen Székelyföldön erős a magyarság területi koncentrálódása miatt. Válaszlépésként az erdélyi románság egy része erősen támogatta a PUNR (Partidul Unitatü Nationale Romane) szélsőjobboldali pártot, amely különösen a magyarok által is lakott megyékben szerzett népszerűséget: Maros megyében 36,27%-ot, Kolozs megyében 29,48%-ot, Fehér megyében 23,15%-ot és Szilágy megyében 22,37%ot értek el 1992-ben. Az 1996-os választásokat a CDR párt nyerte, akiknek támogatása továbbra is a városi lakosok közül került ki, különös tekintettel Erdély egyes megyéire és a Bánátra, valamint a fővárosra és Dobrudzsára: Bukarest 46,96%, Ternes 44,61%, Arad 34,77%, Constanta 35,39%, Gáláéi 33,37%, Szeben 38,83%, Fehér 35,23, Brassó 34,57%, Szatmár 31,04%. Az ellenzékbe kerülő PDSR (Partidul Democrat Social Román - később PSD) szavazói jellemzően az ortodox románok voltak a román alföld megyéiben és némiképpen Máramaros megyében. A PRM (Partidul Románia Mare) szélsőjobboldali párt már ebben az időszakban teret hódít a nem magyar lakta térségekben élő románok között is a PDSR-vel párhuzamosan (Boamfá 2010). A 2000-es választások eredményeit tekintve Erdély geopolitikai elkülönülése szintén látványos. Mint ahogyan azt a fenti 3.4.22 ábra mutatja, jól érzékelhető a tág értelemben vett Erdélynek a bizalma a korábbi kormánykoalícióban (a voksok 42%-át adva), és a korábbi ellenzék (PDSR), valamint a Szövetség Romániáért (ApR) gyenge szereplése (23 + 7%). A Regátban (és különösen a fővárosban) viszont a PDSR tört előre, és ezzel az összesített országos eredmények tekintetében is 34%-ot ér el, a kormánykoalíció 31%-ához képest (Molnár 2000). A 2004-es választások alkalmával a PSD (Partidul Social-Democrat) párt mint a PDSR utódja az ortodox románság körében hódított teret és a Máramarosban. A győztes 9 Az adatok a European Election Database adatbázisból származnak: http://www.nsd.uib.no/european_election_database/