Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában

Földrajzi terek, térközösség-vállalások a Kárpát-medencében

25

szemlélete elsősorban történeti, a belső struktúrák feltárásakor és leírásakor pedig történeti és természetföldrajzi területi egységekben egyaránt mozgott.22 A mü hangneme rendkívül korrekt, ugyanakkor a történeti-közjogi területi felfogás elfogadásával rossz időben reprezentálta, hogy mit ért a magyar politikai és geográfiai elit 1918-ben a Magyar Szent Korona Országai térfogalmán, s ezt a külső tényezők egyértelműen imperialisztikus megnyilvánulásként kezelték.

A magyar földrajztudomány, s azon belül a politikai földrajz a háború előtt, s különösen a háború alatt, rosszul mérte fel, s rosszul fogalmazta meg az ország esélyeit a háború kimenetelét illetően. A magyar földrajztudomány a háború alatt „győzelemre készült”, bár a középiskolai diákok részére készített Zsebatlasz már felvetette a vereség gondolatát, sőt megjelentették az ország várható új területi struktúráját (1.1.3, 1.1.4 ábra) az antant győzelme esetén), s a vereség pillanatában alig volt válasza az új helyzetre.

1.1.3 ábra: Európa területi felosztása az antant győzelme esetén

22 A lóczi Lóczy Lajos által szerkesztett áttekintő mű elsődleges célja a külföldi hatalmak és szakkörök felvilágosítása lett volna magyar ügyekben. Több nyelven kívánták megjelentetni, de pénzhiány miatt elmaradt.

Forrás: Bátky (szerk.) Zsebatlasz 1916,163-167.