Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Térfelfogások, terek, régiók Romániában 257

3.4.15 ábra: Gazdasági változás az RMDSZ által javasolt 16 régióban 2009-2011 között

Forrás: http://old.econtext.ro/dosar-2/analiza/tinutul-secuiesc-cel-mai-afectat-de-recesiune-proiectul-udmr-de-reorganizare-in-16-regiuni-e-total-anti-maghiar-harta-regionala-a-recesiunii.html alapján szerkesztette Hardi T.

A románok a székelyföldi 5,5%-os gazdasági visszaesésének adata mellett kiemelték, hogy a jelenlegi regionális felosztásban a Közép-régió, amelyhez Székelyföld is tartozik, 0,5%-os növekedést tudott felmutatni. Következtetéseikben kifejtik, hogy jobb Székelyföldnek egy ilyen nagyobb fejlesztési régióhoz tartozni, mint külön régióként funkcionálni.7 Az okfejtés azért vitatható, mert a válság időszakában Székelyföld már a Közép-régió részeként szenvedte el a válság negatív hatásait, és mint ez látható, nem sokat segített a nagyobb régióhoz való tartozás. Kisebb régiók esetében (és ilyenek a Csutak-modell térségei is) a fejlesztések talán célzottabbak lehetnének, és jobban igazodhatnának a régió egyediségeihez egy olyan sokszínű országban, mint Románia. A

3.4.16 ábra a jelenlegi fejlesztési régiók válság utáni gazdasági változásait hivatott bemutatni.

7 http://old.econtext.ro/dosar—2/analiza/tínutul-secuiesc-cel-mai-afectat-de-recesiune-proiectul-udmr-dereorganizare-in-16-regiuni-e-total-anti-maghiar-harta-regionala-a-recesiunii.html