Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Térfelfogások, terek, régiók Romániában 237

Mára már elmondható, hogy a Székelyföldet kivéve, ahol a magyar kisebbség aránya még mindig domináns, Erdélyben egy kisebbség sem rendelkezik nagyobb fokú térségi koncentrációval. Ezzel a ténnyel megkérdőjelezhető Erdélynek az ország többi részétől való etnikai-kulturális törésvonal mentén történő elkülönülése, leginkább regionális törésvonalról beszélhetünk e tekintetben. Mindenesetre az a multikulturális sokszínűség, amelyet Erdély még mindig fel tud mutatni, sajátos és egyedi jelenség Kelet-Közép- Európában.

3.4.2 ábra: A magyar lakosság aránya Erdélyben a 2011-es népszámlálás alapján

A mai szóhasználatban Erdély mint nagy provincia magában foglalja a Partium, Bánát és a történelmi Erdély térségét. A román szóhasználatban nem szerepel a Partium elnevezés, a románok a Nyugati-Alföld elnevezést vagy Körös-vidéke (Criçana) neveket használják.

A Partium fogalmának precíz területi lehatárolása nehézkes, mivel határai folyamatosan változtak. Magyarul az elnevezés jelentése ’részek’, mivel hol része volt az Erdélyi Fejedelemségnek, hol pedig elcsatolták tőle. A török hódoltság idején az Erdélyi Fejedelemség kvázifüggetlen állam volt, a szultán vazallus államaként teljes függetlenséget nem élvezett. Nyugati határvonala sokat változott a hozzácsatolt vagy elcsatolt részek miatt. A trianoni határmódosítás után Partium Románia része lett, ma már az ország északnyugati megyéit értik alatta: Szatmár, Bihar, Szilágy és Máramaros megyéket.

Forrás: Népszámlálás 2011 adatok alapján szerk. Hardi T.