Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
222 Hardi Tamás - Uszkai Andrea Zaporozsje neve a középkorból származik, amikor ez a terület a zaporozsjei kozákok területe volt. A16. és 18. század között létezett itt a Zaporozsjei Sitch, tehát a Zaporozsjei Kozákok Szövetsége (lényegében állama), Lengyelország, Oroszország és a Krími kánság közötti területen. Új Oroszország. Az Orosz Birodalom, melynek magja az erdős vidékeken alakult ki, a 18. század végén jutott ki a sztyepp területre, a Fekete-tengertől északra elterülő vidékre. Terjeszkedésének stratégiai célja volt. Ezen a félig-meddig lakatlan területen jelent meg a kozákság. Az újonnan megszerzett sztyeppéi területeket kezdték „Új-Oroszországnak” (Novorosszia) nevezni. Napjainkban ez a fogalom magába foglalja a Mikolajivi és a Herszoni területet, Transznyisztira déli részét, Odessza területet (Budzsák nélkül), továbbá a Zaporozsjei terület déli részét, valamint a Harkivi terület legdélebbi részét. Keleten a Donbas nyugati felét, Donyeck és Luhanszk városával együtt, valamint a történelmi Zaporozsje nagy részét. Alkalmanként ide értik még teljes Besszarábiát is, a Krímet és a Don Host területet is. Ez a felosztás természetesen vitatott, mivel az orosz szélsőségesek részéről területi követelést is jelent Ukrajnával szemben. A felvázolt térség lakossága viszont nagyobbrészt ukrán érzelmű (még ha az orosz nyelvet használja is), s a történelmi „Novorosszija" e térnél lényegesen kisebb volt. Ukrajna térfelosztása a kárpátaljai magyar és ukrán egyetemi hallgatók mentális térképein Kérdőíves vizsgálatunk során a kárpátaljai Ungváron összesen 56 egyetemi hallgatót (11 magyar és 45 ukrán anyanyelvűt) kérdeztünk meg, egyebek között saját országuk belső felosztásáról, valamint arról, hogyan viszonyulnak az országukon belüli táj- és közigazgatási egységekhez. A hallgatók feladata az volt, hogy egy általunk előre elkészített Ukrajnatérképen jelöljék be azokat a téregységeket, amelyekre véleményük szerint saját országuk földrajzi, történeti, etnikai szempontból felosztható. A hallgatók térképei két fő csoportra bonthatók. Az első csoportba azok a térképek tartoznak, amelyek főként történeti szempontok szerint különítik el az egyes térségeket az ország területén belül. A másik csoportra a közös természetföldrajzi jellemzők szerinti lehatárolás jellemző. Mindkét szemlélet egyaránt tetten érhető a magyar és az ukrán nyelvű kérdőívek esetében is. Példaként a továbbiakban magyar és ukrán nyelvű megoldásokat is bemutatunk. Az első térképen egy ungvári magyar egyetemi hallgató történeti szempontú felosztása látható, amelyen az alábbi egységeket különítette el: 1. Kárpátalja, 2. Galícia, 3. Bukovina, 4. Dnyeper-mellék, 5. Donyecki régió, 6. Kijevi körzet (3.3.9 ábra). A felosztás érdekessége, hogy a hallgató különválasztja egymástól azokat a történelmi régiókat, amelyek (hosszabb-rövidebb ideig) más országok részét képezték (pl. Kárpátalja, Galícia, Bukovina), tehát e tekintetben történeti fejlődésük különbözik. A Dnyeper-mellék térsége és a Kijevi körzet az ország gazdaságilag fejlődő, illetve leginkább fejlett területei, a Donyecki régió (Donyec-medence) pedig ipara (főként nehézipara) miatt különül el.
