Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Ukrajna, a nagy területű, történelmileg tagolt szomszéd 217

3.3.5 ábra: A 2007. évi ukrán parlamenti választások eredményei körzetenként (%)

Forrás: http://www.electoralgeography.com adatai alapján szerk. Hardi Tamás.

A jelenlegi közigazgatási beosztás alapjai 1932-ben alakultak ki, amikor a szovjet fennhatóság alatt lévő részen létrehozták az első hét területi egységet az addigi 40 kerület helyett. Az ország közigazgatási beosztását Ukrajna alkotmánya IX. fejezetének 133. cikkelye határozza meg, míg az önkormányzati rendszert az 1999. évi Önkormányzati törvény szabályozza. Ukrajna területe közigazgatási szempontból négy szintre bontható. A legfelsőbb (állami) szint alatt a területi szintek közül a legnagyobb a megyei szint, amely 24 megyére tagolja az ország területét, továbbá egy autonóm köztársaságból (Krím), illetve két önálló, a központi szerveknek közvetlenül alárendelt városból (Kijev és Szevasztopol) áll.2 A megyék járásokra, illetve járási jogú városokra bonthatók, míg az alapszinten helyi önkormányzatok (falvak, települések, városi típusú települések, illetve a városok) találhatók.

2 írásunkat az 1991-ben teljes szuverenitását elnyert Ukrajna területére értelmezzük, annak ellenére, hogy 2014-től a Krím-félsziget Oroszország része, s Kelet-Ukrajnában változó területi keretek között létrejött a vitatott státuszú Donyecki és Luhanszki Népköztársaság.