Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Kis nagy ország: Szlovákia 207 pen a Turóci-medence területére szerveződött rá, körülvéve a Kis-Fátra hegyeivel, s központjában Turócszentmártonnal (Martin). Tegyük hozzá, említése ritka a válaszadóink körében. A Felső- és Alsó-Nyitra mente/Florná Nitra és Dolná Nitra a turisztikai régiók között szerepel, de csekély a jelentősége a válaszok között. Hat esetben bukkan fel, kétszer Ponitrie néven és egyben ábrázolva a folyóvölgyet, s négyszer külön a felső és alsó rész. Említése messze elmarad a Garam és Vág megnevezésének számától. Vág mente; Felső-, Közép és Alsó-Vág mente/Považie; Horné, Stredné, Dolné Považie a leggyakrabban előbukkanó régió megnevezés az ország nyugati területén, bár gyakorisága nem hasonlítható a hegyvidéki térfogalmakhoz. A Felső- és Közép-Vág mente régió az egykori Trencsén vármegye középső és déli részének felel meg (de csak nagy vonalakban, mert az egykor szintén a Vág tengelyére illeszkedő megye keleti sávját a Nyitra mente területhez szervezték). Az Alsó-Vág mente pedig már egyik megyehatárral vagy járáshatárral sem azonosítható. Magába foglalja Nagyszombat és Galánta járások területét, s több szomszédos járás töredékét. Gyakorlatilag a folyó mentét követi a Kis- Dunáig, amely már a Duna menti régió területe. Mindegyik verzió felbukkan, bár a leggyakoribb jelölés csak a középső és felső szakaszra vonatkozik, tehát durván Trencsén megye területére. (Olyan válasz is érkezett, amely az egykori Trencsén területére eső Vágót osztotta fel három részre, míg a turisztikai alsó szakaszt „Nagyszombať’-nak nevezte.) A Vág-mente néha ütközik a rajzokon a Duna menti síksággal, amikor a rajzoló nagyon hű akart maradni a vízrajzi alapokhoz. A Duna menti síkság/Podunajsko szintén gyakori megnevezés a nyugati országrészben. Keveredik az iskolában tanult Duna menti Alföld (Kisalföld) fogalma, amely a teljes alföldi jellegű területre kiterjed, s határa jóval északabbra húzódik a Kis-Duna vonalánál, valamint a turisztikai régió, amely viszont a Kis-Duna és a Duna (államhatár) közötti területet jelenti. Ugyanakkor gyakran megjelenik az etnikai elv is, amikor Dél-Szlovákiaként vagy „Mad'arsko”-ként tüntetik fel a területet, esetleg egybevonva a keleti határszakasz menti területekkel is. A magyar nemzetiségű válaszadók tovább bontották a térséget, s előbukkant a Csallóköz megnevezés is (a két Duna-ág közötti, lényegében sziget helyzetű terület), valamint a még szűkebb Csilizköz elnevezés is, amely az egykori Győr vármegye Duna bal parti területét jelenti, amely egykor Csehszlovákiához került. Meg kell jegyezni, hogy a Csallóköz tipikusan magyar térfogalomnak tűnik a válaszok alapján. Szlovák neve: „Žitný ostrov” csupán egyszer jelenik meg a válaszok között, s azon túl a szlovák nemzetiségű válaszadóktól erre a területre vonatkozó válasz nem született. Csak a nagyobb verziókat rajzolták be, de azt nagy gyakorisággal. Erdőhát/Záhorie a Morava folyó és a Kis-Kárpátok közé eső alföldies terület elnevezése, amelynek semmilyen közigazgatási előképe nincs. Gyakran előfordul a megnevezések, rajzok között, főleg keleti válaszadóknál, ha valamit bejelöltek nyugatról, akkor ezt a térséget igen. Érdekes jelenség, hogy miközben a Nyugat-Szlovákia és Pozsony magasan preferáltak a válaszadók között, addig ez a térség nem jelenik meg a „leginkább itt szeretnék élni” kategóriában, ha elő is került, inkább elutasítás révén.
