Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Kis nagy ország: Szlovákia 203 Most a válaszadóink által gyakran említett régiókat, térfogalmakat mutatjuk be, s összevetjük azokat a történelmi régiókkal, turisztikai és más, a mentális térképeken felbukkant régiókkal. Kysuce (Kiszuca) tradicionálisan szlovákok lakta táj az ország északi határvidékén. Nevét a táj tengelyének nevezhető Kiszuca folyótól kapta, tőle keletre Árva térsége, északra a lengyel határ, nyugatra a cseh határ található. Nem hivatalos régió, hagyományos táj, amely elsősorban tájképi szépségeiről híres. Fontos nemzetközi vasúti és közúti tengely halad át rajta, amely összeköti Pozsonyt Ostravával és Sziléziával. Saját ipara gyenge, lakossága hagyományosan a cseh oldalra ingázott a szénbányákba. Ez a kapcsolat a két ország szétválása, s a nehézipar leépülése után gyengült, így ez a térség ma Szlovákia egyik legszegényebb térsége. Hivatalosan Kiszuca járás létezik, amelynek székhelye Kiszucaújhely, de a járás valójában nem fedi le a természetes térséget. Térképeinken is Kiszuca névvel egy akkora régiót jelöltek a válaszadók, amely magába foglalta a nevét viselő járást (Kysucké Nové Mesto), valamint Čadca (Csaca) járás területét is. Árva régió gyakran előkerül mint Szlovákia egyik fontos térsége. Lényegében az egykori magyar vármegye területét értik alatta. így az is megjelenik, hogy a régió átnyúlik Lengyelország déli részére. (Az első világháború után ez volt az egyik olyan területe Magyarországnak, amely Lengyelországhoz került.) 1922-ig Csehszlovákián belül adminisztratív egység volt, de később többször átszervezték. Ma egy a huszonegy szlovák idegenforgalmi régióból, de egyéb hivatalos, adminisztratív vagy közigazgatási szerepe nincs. 1918 és 1920 között csehszlovák-lengyel határvita tárgya volt, mivel területén jelentős számban élnek lengyelek, s településeiket Lengyelország magának követelte, végül 1924-ben rendeződött a két ország határa. A névadója az Árva folyó völgye, melynek központja Alsókubin. Ma három szlovákiai járás alkotja a területét: Dolný Kubín (Alsókubin), Tvrdošín (Turdossin), és Námestovo (Námesztó). Tájképét a hegyvidék határozza meg. Zvolen (Zólyom) régió is előkerült a válaszok között. Az egykori Zólyom vármegye Besztercebánya központtal ma Szlovákia középső területét jelenti. Hegyvidéki terület: északon az Alacsony-Tátra, nyugaton a Nagy-Fátra, s a két hegységet a Garam völgye választja el. Olyannyira az ország közepének tekinthető, hogy mind 1939-ben, az első Szlovákia létrejöttekor, mind 1993-ban, Csehszlovákia szétválása során felmerült, hogy a nyolcvanezres kisváros az ország fővárosa legyen, földrajzi helyzeténél fogva. Ugyanakkor a válaszadók rajzaiból az a helyzet válik láthatóvá, hogy ez a középső térség sokak mentális térképéről hiányzik, ezt a térséget üresen hagyták. Akik berajzolták, azok kisebbsége használta a Zvolen (Zólyom) nevet, s rajzolta be az egykori vármegyének megfelelő területet. A többség azt a két régiót vázolta fel, amelyre az 1948-ban megszűnt vármegye területét felosztották, s ma mint turisztikai régió játszanak szerepet. Zólyom területe önmagában is és két részre osztva is feltűnik a válaszadók rajzaiban. Ezek a Horehronie és (Zvolensko-) Podpol'anie17 térségek. E két térséget hivatalosan az idegenforgalmi régiók között találhatjuk meg, adminisztratív funkciójuk sincs. E két térség tulajdonképpen lefedi az egykori Zólyom vármegyét, kicsit túlmutat rajtuk. Az északi Horehronie (Felső-Garam) régió a Besztercebányai és a Breznói járást foglalja magába, ezzel keleten túlmutat az egykori Zólyom vármegye területén (az egykor Gömör-Kishont 17 Az idegenforgalmi régió hivatalos neve Zvolensko-Podpol'anie, de a válaszadók csak Podpoľanie néven emlegetik.
