Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Fizikai és mentális határok a társadalmi térben... 159 működnek (Houtum 1999). Ez tehát az a három különféle térrel kapcsolatos tényezőcsoport, amellyel a szerző a határon átnyúló interakciókat magyarázza. 3.1.2 ábra: A személyiség területi hármasa A mentális határoktól a kognitív és mentális térképekig A mentális és a kognitív térképek több tudományág eszköztárában megtalálhatók, így fogalmi értelmezésük és gyakorlati alkalmazásuk is meglehetősen sokféle. A továbbiakban rávilágítunk ezekre az eltérő tartalmakra, kiemelt figyelmet fordítva a geográfiai szempontú megközelítésekre. A „kognitív” és a „mentális” térkép kifejezések a szakirodalomban gyakran egymás szinonimájaként is megjelennek, jelen esetben azonban különbséget teszünk a két fogalom között. A módszer alkalmas a vizsgálati alanyok fejében leképeződő szubjektív terek vizsgálatára, különböző térrel kapcsolatos attitűdök kimutatására, eltérő térérzékelések összevetésére, valamint a földrajzi-tájékozódási ismeretek mélységének megismerésére. A térről szerzett tapasztalatok ugyanis eltérőek, szubjektív szűrőn mennek keresztül az agyunkban, amely nemcsak megszűri, hanem át is alakítja a téri információkat (Makádi 2012). A tudományos érdeklődés az emberek térről alkotott képéről azonban nem új keletű. Noha a legszélesebb körben Lynch (1960) munkáját tekintik a mentális térképezés első alapművének, aki a hagyományos térfelfogással szemben a társadalom által érzékelt térre fókuszált, valójában azonban már a 20. század első éveiben Gulliver (1908), és Trowbridge (1913) is tanulmányozták az emberek tágabb környezetéről alkotott képét, Tolman (1948) pedig már használta a kognitív térkép fogalmát (Álba 2011). A módszert számos szakterület, így a geográfia, a szociológia, a kulturális antropológia is beemelte eszköztárába (Garda 2009), sőt a városrendezés és tervezés területén (Fenster 2009), valamint a külpolitikai döntéshozatalban (Da Vinha 2011) is alkalmazható. Lynch (1960) Forrás: Houtum 1999 alapján, saját fordítás.
