Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

156 Uszkai Andrea

2006). Amellett, hogy fizikai entitások, a határok társadalmi képződmények is. Elválasztják az embereket „ismert és ismeretlen”, „hazai és külföldi”, „mi és ők” alapon, továbbá a létezésükön kívül jelentéssel és jelentőséggel is bírnak, és meghatározzák a szereplők, szervezetek közötti kapcsolatokat a határtérségben (Yndigegn 2011). Paasi (1998) rámutatott arra, hogy a határoknak „identitásképző funkcióik” is vannak. Ehhez kapcsolódóan érdemes felidézni Newman és Paasi (1998, 194) szavait, akik azt mondták: „az identitás és a határok ugyannak az éremnek a különböző oldalai". A térhez kapcsolódó identitás a határtérségekben különösen fontos vizsgálati kérdés, ugyanis a politikai határok nem feltétlenül esnek egybe a kulturális, társadalmi és gazdasági határokkal. Ezekben a térségekben a népességnek speciális identitása alakulhat ki, két vagy több, egymást átfedő identitás is jellemezheti, valamint a történelem és a kulturális emlékezet is jelentős identitásképző tényező lehet (Heller 2011). Több tudományágban (szociológia, pszichológia, politika) az emlékezést az identitás kialakulásának folyamatában alapvető fontosságúnak tekintik (Zimmermann-Steinhart 2005).

3.1.1 ábra: A társadalmi térbeliség regionális tudományi szemléletének összetevői

Forrás: Nemes-Nagy, 1998

A határok többféle módon tipizálhatók. A szaporodó határkutatásokat van Houtum (1998, 1999) három típusba sorolja. Ezek:- áramlás, vagyis a hagyományos gravitációs modell alapú földrajzi és közgazdasági megközelítés, mely szerint a határok és a távolság akadályozzák a piac egyébként súrlódásmentes működését:- a határon átnyúló kooperáció, ami a térségek, régiók közötti kapcsolódásokat, zárványokat és az ezeket létrehozó, fenntartó folyamatokat (bizalom, hálózat, beágyazottság stb.) foglalja magában;- a határ társadalompszichológiája, amely megközelítés a kognitív (amit tudunk „róluk") és az affektív (amit érzünk „felőlük”) távolságon alapul, azon, ahogy ezekre alapozva az egyén, a csoport a határt mentálisan miképpen konstruálja meg.

Megkülönböztetett szerepe van ebben az ajtóhoz kapcsolódó másik metaforának, a küszöbnek, amely az idegen világot elválasztja az otthonitól, s amely a határ átlépését