Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről
146 Hardi Tamás Az utazási gyakorlat (tehát a személyes tapasztalat), az érzelmek (tehát a preferencia és az elutasítás) után a gazdasági szükségszerűségekről alkotott véleményeket is megvizsgáltuk.9 Itt az egyes országokat kellett értékelni egy 1-10-ig terjedő skálán aszerint, hogy a vele való gazdasági, fejlesztési együttműködés nem fontos a válaszadó országa számára (1), illetve alapvető fontosságú (10). Végső esetben a pontozást a válaszadó el is hagyhatta, ha az adott ország irreleváns a saját országa gazdasága szempontjából, ebben az esetben az ország 0 pontértéket kapott. A válaszok összegzésénél egyszerűen átlagot számoltunk. Mindezek alapján nem meglepő, hogy válaszadóink véleménye alapján a legfontosabb gazdasági együttműködési partner Németország, amely lényegesen kiugrik a többi országra adott értékelések közül, s egy ponttal lemaradva követi Ausztria (2.2.14 táblázat), de még itt, az élbolyban találjuk Magyarországot, Oroszországot és Olaszországot is. Megnéztük az adott értékek szórását is, hogy kimutassuk, mekkora az egyetértés az adott osztályzatot illetően. A legmagasabb szórásértéket az Oroszországra adott osztályzatok mutatják. Tehát ebben az esetben a leginkább eltérőek a vélemények. Sokan vannak, akik magasan értékelik ezt az országot, kívánatos gazdasági partnerként, s szintén sokan vannak, akik nagyon alacsony pontot adtak rá. Legalacsonyabb szórást ugyanakkor a legkívánatosabb Németország, s a legelutasítottabb Koszovó mutatja. Úgy tűnik, ezek esetében nagyobb az egyetértés a válaszadók között. Országonként vizsgálva az átlagokat és a szórásértékeket kiemelendő, hogy két kiugróan magas szórásértéket találhatunk. Oroszország kapcsán Romániában, ahol 3,0 fölé emelkedik ez az érték, illetve nem meglepő módon az ukrajnai válaszadóknál, ahol eléri a 3,56-ot. Hasonlóan országon belüli orientációs vitákat tükrözhet a román válaszadók Moldávia-képe (szórás=3,24). Itt is nyilván sokan vannak, akik szorosabb együttműködést képzelnek el a keleti szomszéddal, tekintettel az etnikai és történelmi közösségre, s bizonyára sokan elutasítják ezt. A térbeli irányultságok világosabbá tétele végett egy kapcsolati ábrát készítettünk azokból a relációkból, ahol a válaszadók értékítéletének átlaga 6 fölé emelkedett. Úgy gondoljuk, ezek azok az irányok, amiket a válaszadók preferálnak, s az országuk számára valóban hasznosnak ítélnek (2.2.20 ábra; 2.2.15 táblázat). Válaszadóink véleményéből egy hárompólusú hálózat rajzolódik ki a térségre: a legerősebb központ Németország, amelyet Szerbia kivételével valamennyi országban a legmagasabbra értékeltek, s minden más ország lemaradt mögötte. Szerbia esete kirí a többi ország sorából. Itt Oroszország mintegy 0,6 ponttal meghaladja a német orientációt, de még a magyar kapcsolatokat is valamivel magasabbra értékelték a szerb diákok, mint a németet (nem beszélve a szerbiai magyarokról, akiknél több mint 8 ponttal az anyaország az első számú és legfontosabb partnerország - hasonlóan kárpátaljai társaikhoz). Ausztria és Magyarország is vonzó partner a térségben, hiszen valamennyi vizsgált országban magas értékeket kaptak. Olaszország pozitív megítélése az osztrák, a horvát, a szlovén és román diákok körében volt jellemző. Pólusként jelenik még meg Oroszország 9 A kérdés: „Kérem, értékelje az 1-10 skálán, hogy az Ön országa [itt a válaszadó országának neve szerepelt] számára mennyire fontos a nagyregionális léptékű gazdasági, társadalmi, fejlesztési együttműködés az alábbi országokkal:”
