Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről

124 Hardi Tamás

2.2.9 táblázat: A saját ország hovatartozásának megítélése (a zárt kérdés alapján) a válaszadók arányában (%)

Ország

Közép-Kelet-Délkelet-Balkán

Dunatérség

Ezen belül

Pannonmedence

Kárpátmedence

Kárpáti

országok

Alpok

országai

Európa

Felső-Közép-Alsó-Duna

%

Ausztria

72,338,4

26,8

11,6

58,9

25,0

45,5

4,539,3

16,1

21,4

92,0

Horvátország

65,8

3,467,1

57,5

21,2

0,764,4

6,871,9

0,0

0,7

3,4

Magyarország92,2

36,9

3,7

3,344,3

4,582,0

4,555,3

98,0

41,8

10,2

Románia

53,350,4

42,3

45,5

65,4

5,7

9,863,0

20,7

74,0

63,8

1,2

Szerbia

33,1

3,358,9

96,0

60,3

2,656,3

27,8

76,2

44,4

7,9

0,0

Szlovákia

96,6

8,4

0,8

0,447,5

12,9

58,2

5,329,7

42,6

41,4

1,1

Szlovénia

97,0

1,530,3

50,0

7,6

7,610,6

0,081,8

0,0

0,095,5

Ukrajna

60,758,9

26,8

5,421,4

12,5

14,3

33,9

10,7

64,3

66,1

3,6

Forrás: Kérdőívek 2014 alapján, saját számítások és szerkesztés.

Első pillantásra látszik, hogy minden ország esetében van egy vagy több kiugró identifikációt mutató térfogalom. Van, ahol ez csak egy-két fogalomra korlátozódik (mint pl. Szlovákia), s van, ahol jellemzőbb a heterogenitás, s több térfogalom is megjelenik a diagramban (Románia, Ukrajna).

Nagyon magas (90% feletti) identifikációs szintet öt államban négy területi fogalom esetében találtunk. A legerősebb kötődés Közép-Európához kapcsolódik. A szlovén válaszadók 97, a szlovákok 96,6, a magyarok 92,2%-a tartotta országát a régió részének. Az osztrák és a szlovén válaszadók kötődése az Alpok országaihoz szintén magas (92, ill. 95,5%). Mindkét ország valóban a hegységrendszer területén található, de érdekes megemlíteni, hogy lényegesen erősebb a kötődés az Alpok országainak csoportjához, mint a Kárpátok országaiéhoz. (Románia, Szlovákia, Ukrajna esetében csak 63,8 és 41,4, valamint 66,1% vélte országát ebbe a körbe tartozónak.)

Etnikai hátterű eltérések a nagytérségi identifikációban

A Kárpát-medence értelmezése kapcsán már említettük, hogy a kutatás során Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Ukrajnában vettünk fel kérdőíveket magyar nemzetiségű hallgatók körében is. Mivel eredeti célunk mindegyik országban a többségi nemzet térfelfogásának vizsgálata volt, ezért a szomszédos országokban felvett, magyar nyelvű kérdőívek száma összesen 205 db volt (Románia: 84; Szlovákia: 69; Szerbia: 41; Ukrajna: 11). Ezek természetesen kis elemszámok, így a belőlük nyert információk nem nevezhetők reprezentatívnak, de szerepük is valójában csak a kontroll volt, s jól rámutatnak arra, hogy vannak a térszemléletben etnikai eredetű különbségek is. Hozzá kell tennünk, hogy a magyar válaszadók döntő többségében ugyanazt a földrajzi tananyagot tanulják, mint a többségi nemzet diákjai, még ha magyar nyelvű iskolába jártak is. A különbség a többségi nemzet és a kisebbség térszemlélete között így nagymértékben