Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről
120 Hardi Tamás 2.2.7 ábra: A „Mely nagyrégió(k) része Szerbia?” kérdésre adott válaszok összegzése N=159 Forrás: Kérdőívek 2014 alapján, saját számítások és szerkesztés. Mindebből látható, hogy a szerbiai diákok egyértelműen már a Balkán részének tartják országukat. Kiemelendő, hogy Szerbiában magyar nemzetiségű kontrollcsoportunk is volt. Ha csak a szerb nemzetiségű diákok véleményét külön vizsgáljuk, akkor még inkább erősödik a Balkán elfogadottsága. Ha azt vizsgáljuk meg, hogy mely országokkal vállalnak térközösséget a válaszadók, akkor jelentős különbséget nem fedezhetünk fel a szerb, illetve a magyar kisebbségi válaszok között. Mindegyik fő iránya a Balkán és Magyarország. A magyar válaszadók esetében a Magyarországgal és Horvátországgal való közösség erősebb, hangsúlyosabb. A szerb-horvát viszonyban is megfigyelhetjük azt az aszimmetriát, amit már a horvát-szlovénnál megtettünk. A szerbiai válaszok esetében Horvátország első helyen áll az első említések között, míg a horvát válaszok esetében Szerbia messze hátrébb sorolódik. Románia nagytérségek közötti „köztes” helyzete ugyanúgy nyilvánvalóan megmutatkozik a hallgatók válaszai alapján, mint a horvát esetben. A 256 válasz hét különböző térfogalomba volt besorolható, valamint az „egyéb” kategóriába. Az „egyéb”-be sorolt válaszok között több olyan volt, amely Romániát mint Európa közepét írta le.2 Érdekes módon az „egyéb” kategóriába kellett tenni azt az egyetlen választ, amely az országot a Fekete-tenger térségéhez sorolta. Főleg a horvát „adriai” identitás után meglepő, hogy a tenger ennyire kis szerepet játszott válaszadóink térbeli identitásában. A tenger gyenge reprezentativitásának az lehetett az oka, hogy kérdőíveink nagy részét Erdélyben és Temesváron kérdeztük le, tehát válaszadóink lakhelye messze esett a tengertől. De valószínűleg egyébként sem lehet erős a román gondolkodásban a maritim hatás, hiszen akkor a médián, oktatáson stb. keresztül az ország belső területein élőknél is megjelenne ennél nagyobb mértékben. 2 Több romániai tankönyv is hangsúlyozza, hogy Románia Európa földrajzi közepén található, s ez valószínűleg egyike a nemzeti mítoszoknak.
