Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
6. Az asszimilációs folyamatokról
82 Az asszimilációs folyamatokról összeírásokat településszinten folyamatosan aktualizálták, 1989-ben - ez az utolsó rendelkezésre álló országos adat - 253 943 cigányt tartottak nyilván (Vaňo 2001: 6-7). A szlovákiai cigányságot a népszámlálások alkalmával is - 1970-ben és az 1980-ban - számba vették. Ez a regisztráció módszertanából fakadóan sajátos rálátást nyújt a magyar-cigány relációra. A népszámlálások alkalmával ugyanis - mint említettük - a nemzetiségi bevallás során a válaszadók egy zárt listából választhattak, amely a cigány nemzetiséget nem tartalmazta. Ezzel szemben a népszámlálási íveken — a kérdezőbiztos besorolása alapján - megjelölték a „cigány származású” személyeket. „A számlálóbiztosok részére kiadott utasítás szerint cigánynak kellett minősíteni mindenkit, aki önként vallotta annak magát. Kétség esetén tekintetbe kellett venni bizonyos ismertetőjegyeket (sötétebb bőr, fekete haj és szem, alacsonyabb termet stb.) és az anyanyelvet. Megtörtént, hogy az ún. »objektív ismertetőjelek« szerint a cigányok közé soroltak olyan személyeket is, akik ugyan nem vallották magukat cigánynak, de külsejük alapján ítélve annak számítottak.” (Gyönyör 1989: 138) Feltehető, hogy a cigányok egy részét nem vették számba. Főleg a többségi társadalomba integrálódott, nagyobb városokban élők maradtak ki ebből a felvételből. Ennek ellenére ezek az adatok elfogadható pontossággal tájékoztatnak a cigány lakosság számáról ezekben az évtizedekben. Vaňo 15 százaléknál alacsonyabbra teszi azoknak a számát, akik kimaradtak. A nemzetiségi önbevallás és a kérdezőbiztosok minősítése alapján szerkesztett kereszttáblázatok a cigány (illetve cigánynak minősített) népesség nemzetiségi megoszlásáról tudósítanak. Az 1980-as népszámlálás során a kérdezők Szlovákiában közel 200 ezer személyt minősítettek romának, közülük mintegy 40 ezer (20 százalék) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ezek szerint a magyar nemzetiségűek között a cigánynak minősítettek nagymértékben felülreprezentáltak. A népszámlálás szerint Szlovákia népességének 4 százaléka cigány, a magyar nemzetiségűek között ez az arány 7,2 százalék volt. 15. táblázat. A cigányok száma és aránya Szlovákiában és a magyar népességen belül Dél- Szlovákia járásaiban, 1980 Járások Össznépesség Magyarok Cigányok Cigányok aránya Összesen Ebből magyar A teljes népességben Magyarok közt Rimaszombat 98 638 46 825 13 966 10 701 14,2 22,9 Losonc 95 557 22 893 8 542 4 584 8,9 20,0 Rozsnyó 85 622 22 465 10 823 2 860 12,6 12,7 Kassa vidéke 99 227 10312 9796 1 303 9,9 12,6 Tőketerebes 117 643 45 801 10 422 4 449 8,9 9,7 üalánta 140 912 62 543 6 624 3 874 4,7 6,2 Léva 122 240 40 499 5 026 2 001 4,1 4,9 Dunaszerdahely 104 096 91 452 4 572 4 005 4,4 4,4 Komárom 110 369 79 363 3 297 2 903 3,0 3,7 Nagykürtös 45 887 14 536 2 573 418 5,6 2,9 Érsekújvár 153 199 63 141 3 609 1 778 2,4 2,8 Pozsony vidéke 144 129 10312 3 139 288 2,2 2,8 Pozsony 380 259 18 731 3 910 458 L0 2,4 Kassa 202 368 8 070 7 986 191 3,9 2,4 Nyitra 205 697 14 567 4 455 56 2,2 0,4 Dél-Szlovákia 2 105 843 551 510 98 740 39 869 4,7 7,2 Forrás: Gyönyör 1989: 143-144
