Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
66 Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig A 2001. évre vonatkozólag a természetes szaporodás, fogyás alakulását a járások etnikai jellege szerint is megvizsgáltuk.41 A járásokban élő magyarok arányának emelkedésével mind a születések, mind a halálozások esetében csökken az eltérés a várható és a regisztrált adatok között. Az enyhe magyar kisebbségü és a magyar többségű járásokban a regisztrált születések száma magasabb a várhatónál (ez a roma születések regisztrációs hibáiból adódik). A halálozások várható száma valamennyi járáscsoportban magasabb a regisztráltnál. Eltérésük a járásokban élő magyarok arányának emelkedésével folyamatosan csökken. (Az eltérés csökkenését a magyarok önrészének járáscsoportok szerinti növekedése okozza.) A születési és halálozási mozgalom adatainak eltéréseiből adódik, hogy a természetes fogyás várható mutatója valamennyi járáscsoportban magasabb a regisztrált értéknél. 2011-re vonatkozólag a magyar lakosság népmozgalmáról csak regisztrált adatokkal rendelkezünk (28. melléklet). 5.6. Migrációs folyamatok Az 1989-es fordulat után mindkét irányban megnyíltak a határok, nemcsak a (cseh)szlovák állampolgárok utazhattak szabadabban külföldre, de a (Cseh)szlovákiába irányuló migráció is kevesebb akadályba ütközött. A statisztikailag kimutatott migrációs trendek irányának változásához két további mozzanat is hozzájárult. A rendszerváltás előtti időszakban disszidálok jelentős része visszakapta (cseh)szlovák állampolgárságát, s egyfajta kétlaki életmódot folytatva bevándorlónak minősült. Csehszlovákia szétválását követően mindkét irányba nem elhanyagolható mértékű vándorlás volt kimutatható. A szövetségi hivatalok, vállalatok, intézmények, katonaság alkalmazottainak egy része visszaköltözött Szlovákiába, ezenkívül nem kis számban utasítottak ki szlovákiai romákat a cseh hatóságok. A mečiari érában, jobbára 1992-93-ban viszont Szlovákiában élő csehek telepedtek át Csehországba, és a polgári ellenzék egy igen kis része is Csehországba költözött. A szétválást követő időszakban legalábbis a statisztikailag követhető migrációs folyamatok iránya módosult: többen költöztek be Szlovákiába, mint ahányan elhagyták az országot. A kilencvenes évek elején mindkét irányban kimutatott magasabb migráció továbbra is főleg a Csehország és Szlovákia közti mechanikus népmozgásokkal magyarázható. A közös állam felbomlásának évében (1992-ben) a távozók száma kulminál, a következő évben pedig a bevándorlók száma éri el a legmagasabb értéket. Úgy tűnik, hogy a távozók zöme már a közös állam konfirmált felbomlásának évében távozott, míg a Csehországból érkezők nagy része a csehszlovák intézményrendszer felszámolását követően tért vissza Szlovákiába. 1995-től 2003-ig a bevándorlók száma lényegesen nem változott, 2-3 ezer fö között mozgott, 2003-tól jelentős mértékben emelkedik, s 2008-ban éri el a legmagasabb értéket, 8765 főt, azóta újból csökkent A kivándorlók száma viszont az 1995. évi 200 fő körüli értékről folyamatosan emelkedett, 2004-ben megközelítette az 1600 főt, ezt követően kismértékben emelkedett, 2011-ben 2003-an vándoroltak külföldre. A vándorlási különbözet az 1992. évet kivéve pozitív (azaz többen vándorolnak be, mint ki), de a vándorlási többlet 2002-ig csökken, ezt követően intenzíven emelkedik, 2008-ban éri a legmagasabb értéket, 1,6 ezrelék, majd ezt követően csökkent (29. melléklet). 41 A 13. táblázat összegzett adatai eltérnek az előző táblázat azonos adataitól. Kismértékű, néhány fős eltérés adódik a számítás módszeréből. A számítás alapját az egyik esetben a járások, a másik esetben a járások etnikai csoportjai képezték, a születések esetében pedig a nem korrigált várható értékeket adtuk meg.
