Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
62 Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig A magyarok várható átlagos élettartama a járási (várható halálozási) adatok alapján nemek szerinti bontásban is jelentősen különbözik az országos értékektől. A magyar férfiak átlagosan 1,0, a nők 1,9 évvel számíthattak rövidebb élettartamra, mint Szlovákia férfi-, illetve női lakossága (68,1, illetve 75,8 év).39 Mint említettük, a várható élettartam mutatója bizonyos mértékben a vizsgált populáció életszínvonalát, a halandóságra ható tényezők együttes hatását is jellemzi. Nézzük meg, hogy etnikai jellegük, azaz a járásokban élő magyarok aránya szerint hogyan alakult a magyarok születéskor várható élettartama 2001-ben! Az élettartam-mutatók jól érzékeltetik az egyes járáscsoportok életszínvonalában megmutatkozó eltéréseket. A legjobb életszínvonal a 2-10 százalékban magyarlakta járásokban mutatkozik. Itt a legmagasabb a magyarok várható élettartama: 74,0 év. A magyarlakta járásoknál kedvezőbbek a nem magyarlakta járások életkörülményei. Ezekben a magyarok élettartama ugyan alacsonyabb, mint a szórványjellegű járásokban, de itt is hosszabb élettartamra számíthatnak (73,0 év), mint a szlovákiai magyarok átlagosan (71,9 év). A magyarok várható élettartama (72,0 év) a magyar többségű járásokban is meghaladja (kismértékben) a magyar átlagot, de az enyhe és erős magyar kisebbségű járásokban ennél alacsonyabb (71,5, illetve 71,7 év). 10. táblázat. A magyar lakosság várható élettartama a járások etnikai jellege és nemek szerint Szlovákiában, 2001 Nem 2% alatt 2-10%10-30% 30-50% 50% felett Összesen Férfi 69,2 70,9 67,3 67,8 68,3 68,1 Nő 76,8 76,9 75,7 75,7 75,8 75,8 Összesen 73,0 74,0 71,5 71,7 72,0 71,9 Forrás: PO-adatokon alapuló saját számítás Azt is megfigyelhetjük, hogy a várható élettartam emelkedése együtt jár a nemek várható élettartam-különbségeinek csökkenésével is. A férfiak és a nők várható élettartam-különbsége a 2-10 százalékban magyarlakta járásokban a legkisebb (6,0 év), az enyhe magyar kisebbségű járásokban a legnagyobb (8,4 év.) 5.5. A természetes szaporodás alakulása Egy adott területen élő népesség lélekszámúnak alakulását, növekedését vagy csökkenését elsősorban a születések és a halálozások száma, illetve ezek különbsége - a természetes szaporodás (fogyás) - határozza meg. Nem közömbös azonban, hogy az élve születettek és az elhalálozottak száma milyen arányban áll egymással: akár azonos nagyságú természetes szaporodás is jellemezhet növekvő vagy csökkenő népességet. A szlovákiai magyarság természetes szaporodását Szlovákia népmozgalmi változásaival egyetemben kell vizsgálnunk, mivel a magyar lakosság népmozgalmára is ugyanazok a társadalmi, gazdasági, szociálpolitikai tényezők hatnak, mint az összlakosságéra. A magyar népességet jellemző termékenységi sajátosságok, eltérések inkább másodlagosak, regionálisan eltérőek és nagy szóródást mutathatnak. A szlovákiai 39 A szlovák nemzetiségűek nemek szerinti várható átlagos élettartamát - tekintettel az összlakosságétól való különbségek elenyésző voltára - nem számítottuk.
