Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
50 Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig 2011 -ben, hasonlóan a nyers születési arányszámok adatainál megfigyelt változásokhoz, a TFR- adatoknál is némi módosulások figyelhetők meg, melyek részben a regisztrált népszámlálási nemzetiségi adatok problémás mivoltára vezethetők vissza. Az országos és a szlovák lakosság TFR-mutatói a magyar többségű járások irányába „szétnyílnak”. A magyar lakosság adatai a korábbi évtizedhez hasonlóan legmagasabbak az erős magyar kisebbségű és a magyar többségű járásokban. A TFR-mutató számításának módszere is eredményezhet bizonyos pontatlanságot.30 Ismeretes hogy a magyar produktív korú nők korösszetétele eltér az összlakosságétól. Az országosnál magasabb az idősebb termékeny korú magyar nők aránya, a női termékenység viszont a 25-29 és a 20-24 éves korú nőknél a legmagasabb, az idősebb korcsoportok felé haladva gyors ütemben apad.31 A 25-29 éves magyar nők aránya 5,3, a 20-24 éveseké 10,3 százalékkal alacsonyabb, mint korcsoportjuké az összlakosságon belül.32 A 15. ábra a regisztrált adatok alapján ábrázolja az egyes vizsgált nemzetiségek teljes termékenységi arányszámait a 2011-es évre vonatkozólag. Az összlakosságra vonatkozó adatok esetében nem kell torzítással számolnunk. Viszont a vizsgált nemzetiségek regisztrált adatai már nem elhanyagolható mértékben eltérnek a becsült adataiktól. Mivel a szlovák nemzetiségűek és az összlakosság mutatói csak elhanyagolható mértékben térnek el egymástól, a magyarok becsült arányszámait a szlovákok adataitól való eltérés nagysága alapján értelmezhetjük. A járásokban élő magyarok arányának és termékenységének összefüggéseit - bizonyos torzítással - egy másik mutató segítségével is megvilágíthatjuk, ha megvizsgáljuk, hogyan alakul az egy házasságkötésre jutó születések száma a járások etnikai jellege szerint. E mutató értékét torzítják a házasságon kívüli születések arányának nemzetiségek szerinti jelentős eltérései, valamint a romák magasabb termékenysége. 2001-ben az országos értéke 2,1, az egyes járáscsoportokban 1,8 és 2,5 között mozgott, a legalacsonyabb a két nagyvárosban, a legmagasabb az enyhe magyar kisebbségű járások csoportjában volt. A szlovákiai magyarok körében (2001-ben) egy házasságkötésre 2,2 születés jutott, a nem magyarlakta járásokban csak 0,5. Nem meglepő, hogy az egy házasságkötésre jutó legtöbb születés nem a magyar többségű járásokban mutatkozott, hanem a magyar kisebbségű járásokban, ahol a romák aránya kiemelkedően magas, ez pedig növeli a születések - s ezen belül a házasságon kívüli születések - számát, arányát. Míg a szlovák nemzetiségűek értékei alig tértek el az országostól, a roma mutatók - a már korábban említett regisztrációs problémák miatt — összehasonlíthatatlanul magasabbak (19. melléklet). 2011 -ben a magyarok és a szlovákok adatai közötti különbségek tovább nőttek. A magyarok körében 2,2, a szlovákoknál 2,7 születés jutott egy házasságkötésre, míg az országos átlag 2,4 volt. A táblázat adataiból kiviláglik a roma arányszámok értelmezhetetlensége. Az egy házasságkötésre jutó születésszám országosan és a magyarok körében is a legmagasabb a 10-30%-30 Mint korábbiakban már említettük, a TFR-mutató a korspecifikus születési arányszámok összege. Vizsgálatunkban - adatok hiányában - ennek egyszerűsített változatával dolgoztunk. Azaz a tiszta vagy általános termékenységi arányszámot (a szülőképes korban lévő nőkre jutó születések számát) 35-tel szorozzuk. 31 2001-ben a 25-29 éves nők szülték az újszülöttek 35,7 százalékát, a 20-24 évesek 33,1 százalékát, a 30-34 évesek 15,3 százalékát. 32 A szlovák nők azonos korcsoportjához tartozók aránya 0,3, illetve 1,7 százalékkal, a roma nőké 12,7, illetve 9,4 százalékkal magasabb. Feltételezzük, hogy a roma születések korcsoportok szerinti eloszlása jelentősen különbözik az összlakosságétól. Egyrészt a szülések maximuma a fiatalabb korú nőknél jelentkezik, másrészt az eloszlásuk görbéje laposabb, a magasabb termékenység miatt hosszabb időszakra kitolódik.
