Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
46 Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig vak és városok lakosságának teljes termékenysége markánsan elkülönül. A falvakban 1,2-1,4, a városokban 0,8-1,0 között mozog a teljes termékenység együtthatója. 2011-ig kiegyensúlyozottabbá vált a nyers születési arányszámok megoszlása a települések nagyságcsoportjai szerint. A közepes és nagyvárosok születési rátája jelentős mértékben felzárkózott a közepes és nagyobb falvak arányszámaihoz. így 2011-ben a 2000—4999 lakosú nagyközségekben (12,1 ezrelék), továbbá a két nagyvárosban (100 000 feletti népességű városok) volt a legmagasabb a születési ráta (11,7 ezrelék). Legalacsonyabb születési mutatói a legkisebb lélekszámú falvaknak voltak (9,5 ezrelék). A TFR-mutató eloszlása is sokkal kiegyensúlyozottabb, mint 2001-ben volt. A legnagyobb termékenység hasonló módon a nagyközségekben (1,7), illetve a két nagyvárosban mutatkozott (1,6). A születések gyakoriságát a továbbiakban a járásokban élő magyarok aránya szerint vizsgáljuk meg. 1991-ben a születési arányszám a nem magyarlakta járásokban volt a legmagasabb (15,9 ezrelék), a 2-10 százalékban magyarlakta és a magyar többségű járásokban pedig a legalacsonyabb (13,1 ezrelék). A magyarlakta járások közül az enyhe magyar kisebbségü járásokban volt kimutatható a legmagasabb születési arányszám (15,2 ezrelék). A járásokban élő magyarok arányának növekedésével a születési ráta csökken. Eltekintve attól, hogy a kilencvenes években a születési ráta országosan több mint egyharmaddal csökkent, 2001-ben az egyes járáscsoportok születési mutatói az 1991. évihez hasonlóan oszlottak meg. 2001-ben az országos átlagot meghaladta a születések aránya a nem magyarlakta járásokban (9,8 százalék), de a legmagasabb termékenység az enyhe (10-30 százalékban magyarok által lakott) magyar kisebbségü járásokban mutatkozott (10,3 ezrelék). A járásokban élő magyarok arányának emelkedésével a születések aránya csökkent. Az erős magyar kisebbségü járásokban (30-50 százalék) arányuk 9,0, az erős magyar többségűekben 8,2 ezrelék volt. A 2011. évi adatoknál is megfigyelhető, hogy a járásokban élő magyarok arányának növekedésével csökken a termékenység, s a legalacsonyabb születési ráta a magyar többségű járásokban mutatkozott: 9,7 ezrelék. Az előző ábrán láthattuk, hogy a két nagyvárosban jelentősen javult a termékenység az elmúlt évtized folyamán, ebből adódik, hogy a 2-10%-ban magyarlakta járások mutatója is jelentősen magasabb, mint a korábbi évtizedekben, s e járáscsoportok közül itt mutatkozik a legmagasabb termékenység 2011-ben. Az eddigiek folyamán megfigyelhettük, hogy a magyarlakta járások lakosságának születési mutatói kedvezőtlenebbek az országos trendeknél. Vajon hogyan mutatkozik ez meg az egyes nemzetiségek esetében? 1991-ben a magyarok nyers születési arányszáma több mint 20 százalékkal volt alacsonyabb az országosnál (11,8 ezrelék), ugyanakkor - az előzetes várakozásokkal ellentétben - a legalacsonyabb termékenység nem a nem magyarlakta járásokban, hanem az enyhe magyar kisebbségü járásokban mutatkozott (8,6 ezrelék), a legmagasabb (14,3 ezrelék) a nem magyarlakta járásokban. A magyarlakta járásokon belül a legmagasabb magyar termékenység a magyar többségű járásokban mutatkozott (13,0 ezrelék). A nem magyarlakta járásokban regisztrált magas termékenység valószínűleg a regisztrációból adódó pontatlanságra vezethető vissza26 26 A nem magyarlakta járásokban a magyar születések száma igen alacsony - 1991-ben 84 magyar születést regisztráltak -, a magyar születések alig több mint 1 százalékát tette ki. A következő év(ek)ben a magyarok termékenysége már az előzetes feltételezések szerint alakult, a járások etnikai jellegének függvényében. 1992-ben a legalacsonyabb magyar termékenység a nem magyarlakta járásokban mutatkozott, s a legmagasabb az erős magyar kisebbségü és a magyar többségű járásokban volt (12,1 százalék).
