Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
A születések 43 5.3. A születések A születések igen kis hányadát kitevő halva születések aránya az utóbbi évtizedekben csökken (Szlovákiában 1991-ben a születések 0,5 százaléka, 2001-ban 0,4 százaléka, 2011-ben 0,3 százaléka volt halva születés). A születési mozgalmon belül a nemek aránya hosszabb időszakon belül alig változik. Általános trend, hogy az újszülött fiúk aránya kismértékben magasabb a lányokénál. Az életkor előrehaladásával - a magasabb férfihalandóság miatt - a nemek aránya kiegyenlítődik, az időskorúaknál jelentős nőtöbblet alakul ki. Szlovákiában 1991-ben az élve születettek 51,2, 2001-ban 51,7, 2011-ben 51,2 százaléka volt fiú. A születési mozgalom további lényeges jellemzője a házasságon kívüli születések többszörösére emelkedő aránya az utóbbi két évtizedben (Szlovákiában 1991-ben 9,9, 2001-ben 19,8, 2011-ben 34,1 százalék). A szlovákiai születések száma a hetvenes évek második felében érte el a legmagasabb értéket, 1978-ban és 1979-ben meghaladta a 100 ezer főt, azóta fokozatosan csökken. 1989-ben a születések száma még meghaladta a 80 ezret, az 1989-es fordulatot követően korábban nem tapasztalt mértékű zuhanás figyelhető meg: 1994-ben 70 ezer alá, 1997-ben 60 ezer alá esett. A szlovákiai születések száma 2002-ben volt a legalacsonyabb: 51 532 fő. Az évtized második felében az országos élve születések száma emelkedett, 2011-ban 61 003 gyermek született. 1996 és 2011 között a születések száma összességében 1,2 százalékkal nőtt (1. melléklet). A születési mozgalom alakulását első megközelítésben a nyers születési arányszámok segítségével vetjük össze. Ennek alakulása jelzi a termékenység csökkenését az elmúlt időszakban. 1990-ben a nyers születési arányszám még meghaladta a 15 ezreléket, 1995-ben 11,5 ezrelékre zuhant, ezt követően a csökkenés kissé lassult (1997-ben 11 ezrelék alá, 2000 és 2003 között 10 ezrelék alá esett a mutató, 2011-ben 11,3 ezrelék volt.) A termékenység Szlovákiában a 90-es években egyrészt nyugatról kelet felé, másrészt délről észak felé emelkedett. Ennek megfelelően 2001-ben a legalacsonyabb nyers születési arányszám a Pozsonyi kerületben (7,7 ezrelék), a legmagasabb (12,3 ezrelék) az Eperjesiben mutatkozott. Az ezredfordulót követő évtizedben Pozsony gazdasági fejlődése demográfiai viselkedését is jelentősen módosította. 2011-ben a Pozsonyi kerületben volt a legmagasabb a nyers születési arányszám, 13,0 ezrelékkel, mig a legkedvezőtlenebb termékenységi mutatói a Nyitrai kerületnek voltak 9,7 ezrelék. A magyar születéseken belül a halva születések aránya a korábbi évtizedekben kissé magasabb volt az országosnál (1991-ben 0,6, 2001-ben 0,5 százalék), 2011-ben az országos érték körül mozgott (0,3 százalék). A nemek szerinti megoszlás alig különbözik az országos értékektől. (A fiúk aránya 1991-ben 51,5 százalék, 2001-ben 52,0 százalék, 2011-re vonatkozólag nem rendelkezünk a nemek szerinti megoszlásra vonatkozó adattal.) A házasságon kívüli születések aránya az országosnál nagyobb arányban, több mint négyszeresére emelkedett (1991-ben 10,6 százalék, 2001-ben 29,5 százalék, 2011-ben 46,4%). Ilyen nagy arányuk nehezebben értelmezhetővé teszi a vegyes házasságok és az azokból született gyermekek etnikai szocializációjának vizsgálatát.24 A magyar születések száma a szlovákiai születési mozgalomhoz képest mintegy öt évvel korábban, 1974-ben érte el a legmagasabb értéket (10 130), azóta folyamatosan csökken: 1991-ben 7000, 1994-ben 6000, 1999-ben 5000 fö alá esett a magyar nemzetiségű élve születettek száma. 2006-ban 4013, 2011-ben 3782 magyar nemzetiségű gyermek születését regisztrálták. Számuk 1996 és 2011 között 25,8 százalékkal apadt. 24 A korábbi népszámlálások a családok nemzetiségi összetételéről is szolgáltattak adatokat, ezáltal vizsgálhatóvá vált etnikai összetételük alakulása, de a 2001. és 2011. évi népszámlásban ilyen adatok már nem szerepelnek.
