Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
A házasságkötések 37 5.1.1. A házasságkötések régiók szerint A házasodási mozgalmat regionális szinten két szakaszban vizsgáljuk meg. Az 1992-1996 közötti időszakban az ún. „nagy” kerületek szerint vizsgáljuk, arra keressük a választ, hogy az egyes kerületekben a magyarok házasodási mutatói mennyiben temek el az összlakosság, illetve a szlovák nemzetiségűek mutatóitól. Szlovákia lakosságának házasodási mozgalmát vizsgálva megfigyelhető, hogy az ezer lakosra jutó házasságkötések száma nyugat felől keleti irányba haladva emelkedik. 1992-ben a legalacsonyabb nyers házasságkötési arányszámot Pozsonyban mutatták ki (5,9 ezrelék), a Nyugat-szlovákiai kerületben 6,4 ezrelék, a Közép-szlovákiai kerületben 6,5 ezrelék, Kelet- Szlovákiában 6,6 ezrelék.15 A magyarok mutatói ugyan szintén Pozsonyban a legalacsonyabbak (4,9 ezrelék), ennél alig magasabb a házasodási ráta Kelet-Szlovákiában (5,0 ezrelék), viszont a legmagasabb Közép-, és Nyugat-Szlovákiában (5,6-5,6 ezrelék).16 A magyarok nyers házasságkötési arányszámai valamennyi kerületben alacsonyabbak a kerületek lakosságának nyers házasságkötési arányszámainál, a szlovákoké - Pozsony kivételével - valamennyi kerületben magasabb az összlakosság mutatóinál.17 A továbbiakban az 1996 és 2011 közötti időszak házasodási mozgalmának regionális különbségeit a fentiektől eltérő kiterjedésű régiókra vonatkoztatva vizsgáljuk meg.18 1996-2011 között a házasságkötések száma Szlovákiában 5,6 százalékkal csökkent, kerületenként jelentősen eltérő mértékben.19 A magyar lakosság regisztrált házasságkötéseinek száma az országosnál sokkal nagyobb mértékben, 30,6 százalékkal csökkent, kerületenként is nagyon különböző módon. A magyar nemzetiségűek által nagyobb arányban lakott kerületek közül a legmagasabb a fogyatkozás a Kassai (46,6 százalék) és a Pozsonyi kerületben (37,9 százalék), a legkisebb mértékű apadás a Nagyszombati (20,7 százalék), a Besztercebányai (26,6 százalék) és a Nyitrai (29,0 százalék) kerületben mutatkozott. A szlovák nemzetiségűek által kötött házasságok száma (is) az országosnál kissé nagyobb mértékben csökkent (7,6 százalék). Házasságkötésük dinamikája az egyes kerületekben az összlakosság változásait követi. 2001-ben az 1000 lakosra jutó házasságkötések száma az egyes kerületekben jelentős mértékben különbözött. Legmagasabb az Eperjesi (4,9 ezrelék), legalacsonyabb a Besztercebányai kerületben (3,9 ezrelék) volt. A többi kerület lakosságának nyers házasságkötési arányszáma - nem túl nagy eltéréssel - az országos érték körül mozgott. 2011-ben is az Eperjesi kerületben 15 Az 1990. évi közigazgatási beosztásváltozás megszüntette ugyan a kerületeket mint közigazgatási egységeket, de a statisztikai évkönyvek 1992-től kezdve továbbra is tettek közzé adatokat Pozsony városra és a három korábbi kerületnek megfelelő területi egységre lebontva. Az 1991. évi - a csehszlovák népmozgalmi kiadványok sorozatában megjelent - statisztikai évkönyv (PO) csak szlovákiai, egyes esetekben csak csehszlovákiai összesítésű népmozgalmi adatokat tartalmaz a nemzetiségekre vonatkozóan. 16 Mivel az 1991. évi adatok nemzetiségi bontásban nem állnak rendelkezésre, az időben legközelebb eső 1992. év adatai alapján vizsgálódunk. Megközelítőleg hasonló megoszlású adatok figyelhetők meg a későbbi években is. 17 Ezeknek az eltéréseknek az okait a következő részben, a járások szerint rendelkezésünkre álló adatok alapján próbáljuk meg megvilágítani. 18 1996-tól a kerületek száma nyolcra emelkedett, másrészt pedig hosszabb időszakra vonatkozó ( 1996-2011 ) adatok állnak rendelkezésünkre. 19 Növekedett a megkötött házasságok száma a Pozsonyi és az Epetjesi kerületben (18,2, illetve 4,6 százalékkal). A Pozsonyi kerületet az országosnál jelentősen intenzívebb gazdasági fejlődés, az Epetjesi kerületet pedig a legmagasabb szlovákiai termékenység jellemzi. A legnagyobb mértékű csökkenést a Nyitrai és a Kassai kerület mutatta (15,0 illetve 13,4 százalék), a Nagyszombati, a Trencséni és Zsolnai kerületben az országos érték körüli fogyatkozás (6,1, 5,8, illetve 8,3 százalék) volt megfigyelhető.
