Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)

5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig

5. Népmozgalmi folyamatok a

KILENCVENES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG

A továbbiakban az utóbbi két évtized (1991-2011) népmozgalmi folyamatait tekintjük át. A vizsgálat kezdeti időpontja nem véletlen. 1990-ben a népmozgalmi folyamatokban nagyrészt még a rendszerváltás időszakát megelőző társadalmi-szociális tényezők hatásai csapódnak le, jelennek meg. Az adott évben megszületett gyermekek többsége az előző évben fogant, s a házasságok megkötése, illetve felbontása is már a párkapcsolatok egy korábbi szakaszában bekövetkezett (pozitív vagy negatív irányú) változásokra vezethető vissza. A rendszerváltásnak feltehetően az elhalálozások alakulására volt a legkisebb hatása. Az 1991. év népmozgalmában már jóval nagyobb mértékben csapódnak le a fordulat utáni „szép új világ” társadalmi eseményei. De a politikai változások nemcsak a népesedési folyamatokat befolyásolták. Módosultak a demográfiai, népmozgalmi adatgyűjtés módszerei, továbbá publikálásuk módja is. Bővült a népmozgalmi és a népszámlálási adatgyűjtések nemzetiségi listája, vizsgálatunk szempontjából meghatározó a roma nemzetiség felvétele. Módosult Szlovákia közigazgatási beosztása is, de legalább ennyire meghatározó, hogy ebben az évben került sor a rendszerváltást követő első népszámlálásra, melynek adatai a lakosság számában az évtized során bekövetkezett változások számbavételéhez kiindulópontot jelentenek. A statisztikai adatok közzététele jelentősen módosult, az adatok nagyobb része vált területi bontásban is hozzáférhetővé. Ez pedig a kilencvenes évektől módot ad regionális bontású összehasonlításokra.

Ebben a fejezetben részletesen megvizsgáljuk a népmozgalmi folyamatokat országos, kerületi, illetve járási szinteken. Az egyes szinteken eltérő mélységben közelítünk a vizsgált folyamatokhoz. Mivel a legtöbb adat országos, komplexebb megközelítésekre főleg makroszinten adódik lehetőség, a járási szintű vizsgálatoknak a hozzáférhető adatok terjedelme szab határt.

5.1. A házasságkötések

A szlovákiai házasságkötések száma a hetvenes évek második felétől (1977-től) viszonylag lassan, a kilencvenes években nagyobb mértékben csökkent. 1991-ben a házasságkötések száma az előző évek adataihoz képest igen nagy mértékben csökkent, és 2001-re 24 ezer alá esett, az ezredfordulót követően kisebb mértékben hullámzott: 2004-ig kismértékű növekedés, majd 2006-ig újra csökkenés mutatkozott. A nyers házasságkötési arányszám a hetvenes évek közepétől folyamatosan csökkent (1975-ben 9,3 ezrelék), 1991-ben 7 ezrelék alá, 2000-ben 5 ezrelék alá esett. A legalacsonyabb értéket 2001-ben regisztrálták (4,4 ezrelék), 2011-ben 4,8 ezrelék körül mozgott.

A házasságkötések száma nemzetiségek szerint is nagymértékben változott. A magyar nemzetiségűek házasságkötési mozgalma az országos trendeket követi. A megkötött magyar házasságok száma a szlovákiai folyamatokkal szinkronban a hetvenes évek közepén volt a legmagasabb (1976- ban 5068), azóta csökken. 1991-ban a magyarok által kötött házasságok száma 3201, 1993-ban kevesebb mint 3000, 2001-ben 1916, 2011-ben már csupán 1747 magyar házasságot kötöttek.

A magyarok nyers házasságkötési arányszáma a hetvenes évek közepétől apad (1976-ban 8,9 ezrelék), 1991-ben 5,6 ezrelék, 1993-ban már nem éri el az 5 ezreléket, 1999-ben 4 ezreléknél alacsonyabb, 2011-ben 3,8 ezrelék (B 3,6 ezrelék).