Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
4. Történeti áttekintés - népmozgalmi folyamatok Szlovákiában a második világháború után
28 Történeti áttekintés... A statisztikai kimutatások nem rögzítik a teljes külső vándormozgalmat, a rendszerváltás előtti évtizedek külső (nemzetközi) vándormozgalmát csak részben világítják meg. Nem tartalmazzák az ország területét illegálisan elhagyók számát, ezek a korábbi rendszerben féltve őrzött, titkosított adatok voltak. 1992-ig a csehszlovák statisztikai kimutatások külön kategóriákban tüntették fel a Csehország és Szlovákia közötti, valamint a külföldre irányuló vándormozgalmat. Csehszlovákia felbomlásáig a Szlovákiából Csehországba (vagy fordított irányba) költözők nem voltak ténylegesen kivándorlók, hiszen a migránsok ugyanazon szövetségi államban maradtak, és később adminisztratív korlátozások nélkül visszaköltözhettek. Szlovákia vándormozgalma két szakaszra tagolható. Az ötvenes évektől a rendszerváltásig a kivándorlók száma magasabb a bevándorlókénál. A vándorlási különbözet időközben fokozatosan csökkent, a kivándorlók száma az ötvenes évek elején (1950 és 1953 között) évente 10- 20 ezer, 1955 és 1967 között 5-10 ezer, a nyolcvanas évek végén 2-5 ezer körül mozgott. A szlovákiai migrációban a Csehországba irányuló vándormozgalom dominált, a külföldre (akkor még a Csehországon kívüli országokba) irányuló vándorlási különbözet a csehországinak mintegy tizede volt. A Csehországba kivándorlók száma évtizedeken át magasabb volt a bevándorlókénál, így összegében a Szlovákián kívüli területekre irányuló mechanikus népmozgalomban a nyolcvanas évek végéig kivándorlási többlet mutatható ki.10 Szlovákia összlakossága és a magyar nemzetiségűek vándormozgalmára vonatkozó adatokkal éves bontásban a nyolcvanas évektől rendelkezünk (4. melléklet). A Csehországba évente kivándorló (átköltöző) magyar nemzetiségűek száma többnyire 400 és 500 között mozgott, az 1981-1990-ben átlagosan 457 fö költözött át Csehországba. A (Csehországból) bevándorlók száma 240 és 400 között ingadozott, átlagban 293 fő volt. A kivándorlók száma minden évben magasabb volt a bevándorlókénál, a legnagyobb kivándorlási többlet 1988-ban 253 fő, a legalacsonyabb 1990-ben 53 fö volt. A Csehország irányába történő migráció gyakran nem jelentett végleges áttelepülést, többnyire munkahelyi, illetve családi okokra volt visszavezethető, s ezek megszűntével sokan visszaköltöztek Szlovákiába. A nyolcvanas években a Csehország irányába zajló vándorforgalom következtében a szlovákiai magyarok lélekszáma több mint 1,5 ezer fővel csökkent. 10 A Szlovákia és Csehország közötti vándorforgalom 1950 és 1990 között Szlovákia számára 236 ezer fős veszteséget jelentett. Szlovákia külső (külföldre irányuló) vándormozgalma ugyanebben az időszakban 5,2 ezres bevándorlási többlettel zárult. (A Szlovákiába bevándorlók száma 26,7 ezer, a kivándorlóké 21,5 ezer fö volt.) Csehszlovákiába ugyanazon időszak alatt 92 ezren vándoroltak be, 157 ezren vándoroltak ki, a vándorlási veszteség 65 ezer fö volt. Említettük már, hogy a népmozgalmi statisztikai kimutatások az ún. engedély nélküli migrációról nem tartalmaznak adatokat. Azonban az országot elhagyók számát a népszámlálási és a népmozgalmi statisztikai kimutatások eltéréseiből lehet viszonylag pontosan meghatározni. Eszerint 1948 és 1989 között Csehszlovákia egész területéről mintegy 440 ezer fő távozott külföldre. Az időszak alatt az emigráció intenzitása nem volt egyenletes, magasabb volt az 1948-as kommunista hatalomátvétel vagy az 1968-as intervenció utáni időszakban, s elenyészően alacsony az ötvenes években, a határok szinte hermetikus lezárása, valamint a nyugati államokba történő utazások maximális korlátozásának idején. A szlovákiai emigráció mértékéről erre az időszakra vonatkozó adataink nincsenek, de az 1984-1989-re vonatkozó adatok segítségével felbecsülhetjük. 1984 és 1989 között 24 892 fő távozott „illegálisan” Csehszlovákiából, a Szlovákiából távozók száma 7159 volt. A Csehországból disszidálóknak az összlakossághoz viszonyított aránya magasabb (71,2 százalék) a Szlovákiából emigrálókénál (28,8 százalék). A nyolcvanas évek közepétől az évtized végéig Szlovákiát átlagban évente 1193 fö (a két tagköztársaságot együttesen 4149 fő) hagyta el. A becslés és a nyolcvanas évek második felének adatai alapján az 1948-1989-es időszakban a Szlovákiát elhagyók számát 126-136 ezer főre tehetjük. Az országot illegálisan elhagyók számáról nemzetiségi bontásban nincsenek adataink, egyedül a fenti kritériumok alapján számított, illetve becsült adatok további becslésével kísérletezhetünk, így a nyolcvanas években a szlovákiai magyarság emigrációból kifolyólagos csökkenését évi 50-100 főre tehetjük.
