Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
4. Történeti áttekintés - népmozgalmi folyamatok Szlovákiában a második világháború után
24 Történeti áttekintés... az új népszámlálás az előzőhöz képest a magyarok magasabb számát mutatta ki. 1961 és 1990 között a magyarok nyers születési együtthatói hozzávetőlegesen 15 százalékkal voltak alacsonyabbak a szlovákiai értéknél (3. ábra). Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a magyarok nyers születési arányszámai az egyes népszámlálásokat követő években pontosabbak, mint a következő cenzust megelőző időszakban.6 Az egyes nemzetiségek termékenységét más „tisztított” mutatók segítségével a „nyers” mutatóknál pontosabban vethetjük össze. Ezek közül kiemelkedik a teljes termékenységi arányszám (TFR). A TFR értéke országosan 1950-ben volt a legmagasabb, 3,82, a későbbiekben csökkent az értéke. 1961-ban már csak 3,15, 1980-ban 2,71, 1991-ben 2,06 volt. A magyar lakosság esetében a TFR-érték - a regisztrált adatok alapján - jelentősen alacsonyabb az országosnál. A magyar lakosság teljes termékenységi mutatója 1950-ben 2,84, 1961- ben 2,61, 1980-ban 2,31,1991-ben 1,66. Ha a korábbiakban ismertetett okokból eltekintünk az ötvenes évek adataitól, megfigyelhetjük, hogy magyar anyák TFR-értéke a regisztrált adatok alapján a hatvanas évektől kezdve 15-20 százalékkal alacsonyabb az országosnál. Az eltérés értelmezéséhez néhány megjegyzést kell fűznünk. A TFR a magyar lakosság vonatkozásában a magyar nők által szült gyermekek számát (nem pedig a magyarként bejegyzett gyermekek számát) adja meg. E két mutató bizonyos mértékben különbözik. A magyarként bejegyzett gyermekek száma a magyar anyától született gyermekek számánál alacsonyabb, mivel a vegyes házasságban született gyermekek jelentős részét nem magyarként regisztrálják. Másrészt ki kell emelnünk, hogy a népmozgalmi és népszámlálási adatok között Szlovákiában is inkonzisztencia figyelhető meg. A szlovák népesség körében a TFR értéke kismértékben magasabb az országos átlagnál, kivéve az 1991. évet (1950-ben 3,94, 1961-ben 3,24, 1980-ban 2,80, 1991-ben 2,03).7 A magyar születések, pontosabban a magyar anyától született gyermekek összlakosságon belüli részaránya az ötvenes évektől fokozatosan csökken. Az évtized második felében a szlovákiai születések 10,7 százalékát magyar nemzetiségűként jegyezték be, ez az arány a hatvanas években némileg csökkent, de még a hetvenes évek elején is meghaladta a 10 százalékot, a nyolcvanas évek első felében 9,5 százalék körül mozgott, az évtized végén (1990-ben) 9,1 százalékra esett. Az összlakosságon belül a magyar élve születettek aránya megközelitőleg 1,4 százalékponttal alacsonyabb, mint a magyar népesség aránya. A különböző születési, termékenységi arányszámok a magyar termékenységet mintegy 15-20 százalékkal kisebbnek tüntetik fel az országosnál. Bár Szlovákiában a gyermek regisztrált nemzetisége (elvben) az anya nemzetiségét követi, mégis joggal feltételezhető, hogy az alacsonyabb termékenységet az intergenerációs asszimilációs, illetve a nemzetiségváltási folyamatok is befolyásolják. 6 Ez abból adódik, hogy a nemzetiségek ún. év közepi népességszáma a következő cenzus időpontjáig kisebbnagyobb értékkel eltér (általában alacsonyabb) a cenzus során kimutatott értéknél, ami az időközben bekövetkező nemzetiségváltási folyamatok következménye. Ezért a nyers születési arányszámokat a rákövetkező cenzus lakosságszáma alapján utólag pontosíthatjuk. Ennek egyik legegyszerűbb módja, hogy az egymást követő két cenzus során kimutatott lakosság számának változását éves szintre lineárisan lebontjuk, és ezzel az értékkel helyettesítjük be az eredeti évközi népesség számát. Ugyanezt elvégezhetjük a nyers halálozási arányszám és természetes szaporodás/fogyás arányszámának pontosításánál is. 7 A TFR a 15-49 éves nők korspecifikus születési arányszámainak az összege. Mivel nemzetiségi bontásban nem rendelkezünk korspecifikus születési arányszámokkal, az adott nemzetiségű születettek számát osztjuk a 15-49 éves nők számával, szorozzuk 35-tel (a nők termékeny koréveinek számával), és osztjuk ezerrel.
