Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
4. Történeti áttekintés - népmozgalmi folyamatok Szlovákiában a második világháború után
A házasságkötések és válások 21 ugyanazon időszakban a szlovákiai arányszám 2,8-szorosára, a szlovákok válási rátája 2,8-szorosára emelkedett (1. ábra). A 100 házasságkötésre jutó válások száma a válási statisztika igen gyakran alkalmazott, „közkedvelt” mutatója. Kifejezi, hogy az adott évben felbontott házasságok az adott évben megkötött házasságok hány százalékát teszik ki. Tekintetbe kell vennünk, hogy a lakosság növekvő része - legalábbis időlegesen - nem köt formálisan házasságot. Ily módon a házasságot kötők aránya kisebb a tényleges párkapcsolatban (házastársi és élettársi kapcsolatban) élők számánál, másrészt az élettársi kapcsolatban élők száma, aránya nemzetiségenként is különbözik. E mutató alkalmazása - legalábbis nemzetiségi adatok vizsgálatánál - több szempontból is problematikus. Tekintetbe kell vennünk azt is, hogy a házasságkötések száma jelentős mértékben módosult, a válásoké pedig emelkedik, a válással végződő házasságok „élettartama” a vizsgált évtizedekben kismértékben csökkent, 1950-ben 11,9 év, 1990-ben 11,0 év volt. Ezért az adott évben kimutatott válások számát a 11-12 évvel korábban megkötött házasságok számához kellene viszonyítani. A szlovákiai magyarok házasságkötési és válási arányszámainak eltérését tovább növeli, hogy a magyarok száma - ellentétben Szlovákia összlakosságával - folyamatos csökken, ami a házasságok számának az országos értéknél is nagyobb mértékű csökkenésével jár. 2. ábra. A magyar és szlovák nemzetiségűek száz házasságkötésre jutó válásainak a száma Szlovákiában 1950 és 1990 között, százalékban Forrás: PO A 100 házasságkötésre jutó válások száma az ötvenes években kimutatott 4-8 százalékról az 1990. évi 22-25 százalékot meghaladó értékre emelkedett. A nyolcvanas évek elejéig a 100 házasságkötésre jutó válások száma a magyarok körében alacsonyabb volt, mint a szlovákiai ráta, a nyolcvanas évektől a mutató értéke meghaladta a szlovákiai adatokat. Ez azonban az alacsonyabb magyar házasodási mozgalommal, illetve a magyarok nagyobb mértékű elöregedésével függ össze.
