Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
4. Történeti áttekintés - népmozgalmi folyamatok Szlovákiában a második világháború után
4. Történeti áttekintés -NÉPMOZGALMI FOLYAMATOK Szlovákiában a második VILÁGHÁBORÚ UTÁN 4.1. A házasságkötések és válások A népmozgalmi folyamatok vizsgálatát a házasságkötések számának alakulásával kezdjük, hiszen a házasulok száma meghatározó mértékben hat a vizsgált népesség termékenységének alakulására. A házasságkötések számának alakulását a házasulandó korosztályok nagysága, de a mindenkori társadalmi-gazdasági körülmények is erősen befolyásolják. Az évenként megkötött házasságok száma eléggé nagy szóródást mutat, ezért a házassági mozgalom dinamikáját hosszabb távon, több évtizedre visszamenőleg, ötéves átlagértékek segítségével is vizsgálhatjuk. Szlovákia összlakosságának házasságkötési mozgalma a vizsgált négy évtizedben jelentősen változott (1. melléklet). Az ötvenes évek közepéig a házasságkötések száma csökkent, ezt követően stagnált, és csak a hatvanas évek második felében kezdett el újra emelkedni. A legmagasabb értéket 1977-ben érte el. Ekkor 44 474 házasságot kötöttek. Ezt követően a megkötött házasságok száma csökkent. A házasságkötési mozgalom alakulását első megközelítésben a nyers házasságkötési arányszámok (az ezer lakosra jutó házasságkötések száma) segítségével vizsgáljuk meg. A szlovákiai nyers házasságkötési arányszám 1950-ben meghaladta a 11 ezreléket, ezt követően a hatvanas évek közepéig csökkent, 1964-ben és 1965-ben 7 ezrelék alá esett, ezt egy jelentősebb növekedés követte, így a hetvenes évek közepén újból meghaladta a 9 ezreléket, a nyolcvanas évek végén 7 ezrelék körül mozgott. A magyar házasságkötések száma 1950-ben meghaladta a 4 ezret, az ötvenes években jelentős mértékben ingadozott, 1963-ban 3600 körüli értékre esett, a hetvenes évek közepéig - hasonlóan az országos trendekhez - újból emelkedett, 1975-ben és 1976-ban meghaladta az 5 ezret, azóta csökken (2. melléklet). A szlovák nemzetiségűek házasságkötési mozgalma igen nagy mértékben hasonló a Szlovákia lakosságánál megfigyelt folyamatokhoz (3. melléklet). A magyar nyers házasságkötési arányszámok az ötvenes években magasabbak a szlovákiai értékeknél (de a szlovák lakosságénál is). Azonban az ötvenes évekre vonatkozó népmozgalmi arányszámokat csak korlátozott mértékben vehetjük tekintetbe, az 1950-es népszámlálás torz nemzetiségi adatai következtében.5 A hatvanas évek elején a magyarok a szlovákiai népesség-5 A nyers népmozgalmi arányszámok a házasságkötések, válások, születések, halálozások számát az egész lakosság - illetve nemzetiség - számához viszonyítva fejezik ki ezrelékben. Amennyiben a lakosság statisztikai és tényleges száma különböző, a nyers (statisztikai és tényleges) arányszámok is különböznek. Az 1950. évi népszámlálás a magyarok számát a ténylegesnél jelentősen alacsonyabb értékben adta meg. A kilencvenes években - jelentősebb mértékben az évtized második felében - a magyarok tényleges évközepi népességszáma alacsonyabb a statisztikai számuknál. Ebből kifolyólag az ötvenes évek nyers népmozgalmi mutatói jelentősen magasabbak, a kilencvenes évek második felének jelzőszámai viszont alacsonyabbak a ténylegesnél.
