Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
2. A vizsgálati modell: források, módszerek
14 A vizsgálati modell: források, módszerek lehetővé árnyaltabb összefüggések vizsgálatát. Ez részben a korábbi időszakot jellemző adathiányra, részben pedig arra vezethető vissza, hogy a népmozgalmi folyamatok vizsgálata a népszámlálási adatok interpretálásának jobbára csak mellékszereplője, egyfajta kiegészítője volt. Kétségtelen, hogy a népmozgalmi folyamatok elemzésénél több a bizonytalanság, a kérdőjel, mint a népszámlálási adatok vizsgálatánál. Egyrészt már a két adatgyűjtés módszere is több szempontból különbözik. A népszámlálások esetében - legalábbis bizonyos életkor felett - a megkérdezett maga tölti, töltheti ki a kérdőívet, ezáltal talán valószínűbb, hogy a meggyőződésével egyező válaszokat ad. Ugyanakkor a népszámlálási adatoknál, legalábbis az utolsó cenzusnál különös tekintettel számolnunk kell az ismeretlenek, azaz valamely kérdésre nem válaszolók magas számával, arányával. (Lásd a mellékletben található tanulmányt.) A népmozgalmi adatgyűjtés ettől teljesen eltérő jellegű. Az adatokat nem az adatközlő, hanem (az érintett vagy hozzátartozója bemondása alapján) egy ezzel a feladattal megbízott hivatalnok (anyakönyvvezető) veszi fel. így az újszülöttre vonatkozó adatokat többnyire az édesanya, az elhalálozott adatait pedig (amelyek nem találhatók meg a dokumentumokban) általában a rokonai közlik. így a nemzetiségre vonatkozót is, melyet az egyén iratai az esetek egy részében nem vagy nem egyértelműen tartalmaznak.4 Csak a házasságkötési és a válási mozgalom adatfelvételénél vannak jelen az érintettek. A regionális bontású adatok vizsgálatának is megvannak a maga korlátái. Szlovákia, de más államok társadalomstatisztikai publikációi, hozzáférhető adatbázisai is a makro- (országos) szintű adatokat tartalmazzák legrészletesebben. Az alacsonyabb közigazgatási szintek felé haladva a közzétett adatok terjedelme egyre szűkösebb. Még hatványozottabban érvényes ez a megállapítás a nemzetiségek népmozgalmi adataira. A nemzetiségi bontású adatok csak korlátozott számú mutató szerint és főleg országos adatok szintjén hozzáférhetők. Az alacsonyabb szintű regionális egységekre (kerületekre, járásokra, községekre) vonatkozó adatok az alsóbb szintek felé csökkenő terjedelemben, csak meghatározott évekre, időszakokra állnak rendelkezésre. A nemzetiségek regionális szintű adatainak vizsgálata időben is behatárolt. (Cseh)szlovákia közigazgatási beosztása az elmúlt évtizedekben több alkalommal, hosszabb-rövidebb időszakonként megváltozott. Az ország közigazgatásában különböző szintű és kiterjedésű területi egységek rendszerei váltakoztak. Ezért az egyes mező- vagy mikroszintü vizsgálatok is csak az egyes idősávokon belül végezhetők el. Az egymást váltó, eltérő kiterjedésű és számú közigazgatási egységek adataiból általában nem vagy csak bizonyos mértékű torzítással alakíthatók ki időhatáraikon átnyúló adatsorok. A regionálisan bontott adatok további jellemzője, hogy magukon viselik az egyes régiók etnikai térszerkezetének „lenyomatait”. Az egyes nemzetiségek regisztrált népmozgalmi arányszámait nagyon nagy mértékben befolyásolja az adott területen belüli arányuk. Ezeket az összefüggéseket többféleképpen interpretálhatjuk. Egyrészt azt mondhatjuk, hogy a népmozgalmi regisztrációt az etnikumközi viszonyok is befolyásolják. Az etnikumközi dinamikát tekintve pedig meghatározó az asszimiláció. Másrészt azt is feltételezhetjük, hogy a népmozgalmi regisztráció pontatlanságai az etnikai térszerkezettel is összefüggésben vannak. A továbbiakban a nemzetiségváltás fogalmát tág értelemben használjuk. Nemcsak a tényleges, hanem a formális, statisztikai nemzetiségváltásokat is ide soroljuk. így a regisztrációs pontatlanságok kimutatható veszteséget, illetve nyereséget jelenthetnek az egyes nemzetiségeknek. 4 Kivételt képez az időskorú meghaltak egy része, akik még a csehszlovák állam időszakában kiadott személyazonossági igazolvánnyal rendelkeztek. Ez a „régi igazolvány” - eltérően az új dokumentumtól - még tartalmazta az egyén nemzetiségét is.