Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok kulturális fogyasztása
94 LampI Zsuzsanna a megkérdezett nemzetiségével függ össze, hanem olyan tényezőkkel is, mint a nem, korcsoport, iskolai végzettség stb. Az alábbiakban ezeket az összefüggéseket szeretném ismertetni. Maga a tévénézés nem függ össze az említett faktorokkal, ami azt jelenti, hogy nemtől, kortól, iskolai végzettségtől, településszerkezettől függetlenül a magyarok 97 és a szlovákok 91 százaléka rendszeresen néz tévét. Az egyes műsortípusoknál már merőben más a helyzet. Említettem, hogy mind a magyarok, mind a szlovákok leginkább a filmeket nézik. A magyarok körében 6 százalékkal magasabb a filmkedvelők részaránya. Ugyanakkor a fővárosiaknál 20 százalékkal több vidéki fiatal tartozik a rendszeres filmnézők táborába. A felmérés keretei között mozogva ezt azzal magyarázhatjuk, hogy vidéken - s főleg falun - eleve kevesebb a mozi, így azokat a filmeket, amelyeket a pozsonyi fiatalok a moziban is megnézhetnek, a vidékiek inkább csak a tévében láthatják. De ismerve Szlovákia egyes járásainak gazdasági helyzetét s lakosságuk anyagi mozgásterét, azt is feltételezhetjük, hogy még ha van is mozi, sokan inkább az olcsóbb tévét választják a drágább mozijegy helyett. A híradót mindkét célcsoport 60 százaléka nézi. De a magyaroknál és a szlovákoknál is megfigyelhető, hogy a korcsoportokkal és az iskolai végzettséggel egyenes arányban nő a híradót figyelemmel kísérők csoportja (7. ábra). 7. ábra. A híradót rendszeresen nézők részaránya korcsoportok, iskolai végzettség és a politika iránti érdeklődés szerint 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 következő korcsoportban a szlovákok már „utolérik” a magyarokat, a 25-29 évesek pedig le is hagyják őket. Hiszen míg a 25-29 éves magyarok kétharmada nézi a híradót, az azonos korú szlovákoknak csaknem 83 százaléka.
