Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok kulturális fogyasztása
Magyar és szlovák fiatalok KULTURÁLIS FOGYASZTÁSA25 (Lampl Zsuzsanna) Bevezetés Miből fogyaszt az ember többet: kenyérből vagy kultúrából? Alábbi írásomban kenyérről nem lesz szó, kultúráról viszont annál inkább, mivel a Mozaik 2001 c. ifjúságkutatás26 kulturális fogyasztással kapcsolatos adatait szeretném ismertetni. A kulturális fogyasztás címkéjű „zsák” tartalmazza az olvasást, a különböző kulturális intézmények-terek (mozi, színház, koncert, kiállítás, könyvtár, könyvesbolt, táncos szórakozóhelyek, könyvesboltok stb.) látogatását, de a médiafogyasztást is, amely magába foglalja a tévénézést, rádióhallgatást, az újságolvasást, egyéb médiumok, pl. az óriásplakát befogadását és legújabban az internethasználatot27. Már ebből a felsorolásból nyilvánvalóvá válik, hogy a fejlett társadalmak azon tagjai, akiknek nem probléma a mindennapi kenyér beszerzése, egyértelműen kultúrából fogyasztanak többet. A bevezető kérdést ezért a következőképpen módosítanám: a kultúra mely területeiből táplálkozik nagy kanállal, s melyekből patikamérleggel a Dél-Szlovákiában élő magyar és szlovák ifjúság? Olvasás Az első vizsgált terület az olvasás volt. Megkérdeztük a fiataloktól, hogy a kötelező tankönyveken kívül 2001-ben hány könyvet olvastak el. Válaszaikból kiderült, hogy a magyarok 30 százaléka, a szlovákok 28 százaléka egyetlen könyvnek sem ért a végére. A többiek átlagosan 6 (magyarok), illetve 8 (szlovákok) könyvet olvastak el egy év alatt28. Milyen jellegű irodalmat olvasnak? Az 1. ábrából kitűnik, hogy a megkérdezettek nemzetiségre való tekintet nélkül és szinte azonos mértékben (82%) egyértelműen a szórakoztató könyveket (kalandregény, krimi, sci-fi, szerelmes regény) részesítik előnyben. A magyaroknál a természetről szóló ismeretterjesztő könyvek (60%) és a szépirodalom (59%) következnek, majd a társadalomtudományi irodalom és a művészetről szóló könyvek. A két utóbbi könyvtípust a magyar válaszadók fele olvassa. A szlovákok a lektűrön kívül elsősorban szépirodalmat (67%) 25 A tanulmány eredeti változata: A fiatalok elsősorban tévét néznek, s havonta fél könyvet olvasnak. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2005/1, 95-109. 26 Szlovákiában két célcsoport volt, a Dél-Szlovákiában élő 15-29 éves szlovákiai magyar fiatalok és az ugyanott élő, ugyanolyan korú szlovák fiatalok. Az előbbiek mintáját 1000, az utóbbiakét 500 megkérdezett alkotta. Az adatfelvétel standardizált kérdőívvel zajlott. 27 írásomban az utóbbi kettővel nem foglalkozom. 28 A kutatás célcsoportjai közül a kárpátaljai magyar fiatalok olvastak a legtöbbet, évi 15 könyvet, majd a belső erdélyi magyarok következtek évi 11 kötettel. A vajdasági magyarok átlagosan 9 könyvet olvastak el 2001-ben. A szlovákiai magyar fiatalokhoz képest kevesebbet olvastak a székelyföldi (évi 5 könyv) és a partiumi magyarok (évi 2 kötet). A többségi nyelvű fiatalok olvasási szokásait a többi célterületen még nem dolgozták fel.
