Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédő szokásai
Magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédő szokásai 85 szaesés, a szlovákoknál viszont 6 százalék. Ám még így is jócskán felülmúlja a legidősebb korosztály szlovák sportolóinak aránya a legidősebb, de még a középső magyar korosztály testmozgást végzőinek arányát is. Azok, akik nem sportolnak, túlnyomórészt két okkal magyarázzák passzivitásukat. Leginkább azzal, hogy nincs idejük (a magyarok 40 százaléka, a szlovákok 46 százaléka) másrészt pedig azzal, hogy nem szeretnek sportolni (mindkét nemzetiség 29 százaléka). Tehát nem anyagi, egészségügyi okok miatt marad ki életükből az oly fontos testmozgás, s nem is megfelelő lehetőség vagy társaság hiányában, hanem azért mert nem találnak rá időt vagy nem kedvelik ezt a fajta időtöltést. A sportolást mint egészségvédő viselkedési tényezőt tehát elsősorban nem az objektív körülmények akadályozzák, hanem a pozitív szubjektív hozzáállás hiánya. Ez pedig egy mozgásszegény életmódot eredményez, amely újfent kedvez a civilizációs betegségek kialakulásának. Összegzés írásomban a 15-29 éves dél-szlovákiai magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédő viselkedésének néhány szegmensét vizsgáltam a Mozaik 2001. nemzetközi ifjúságkutatás adatait véve alapul. A célcsoport dohányzási, alkoholfogyasztási, kábítószerezési és sportolási szokásainak tömör jellemzésén túl arra is kíváncsi voltam, vajon kimutathatók-e lényeges különbségek a férfiak és nők, illetve a magyarok és a szlovákok viselkedése között. Kiderült, hogy a férfiakra már ilyen fiatal korban is egyértelműen jellemzőbb az egészségkárosító magatartás, mint a nőkre. Többen és többet cigiznek, isznak és drogoznak, mint a nők - igaz, többen is sportolnak. Ezzel együttvéve a felvázolt kép alátámasztja azokat az országos és a dél-szlovákiai régióra is jellemző statisztikákat, amelyek felhívják a figyelmet a férfiak rosszabb egészségügyi állapotára és a civilizációs betegségek okozta magasabb mortalitásukra. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a civilizációs betegségek kialakulásért leginkább felelős viselkedési tényezők, a dohányzás és az alkoholfogyasztás terén a magyarok, s közülük is főleg a férfiak egészségkárosítóbb viselkedést folytatnak, mint a szlovákok. Joggal feltételezhető, hogy a magyarlakta járásokban huzamosabb ideje tapasztalt daganatos betegségek okozta átlagon felüli elhalálozás ily módon a jövőben nemzetiség-specifikus jelenséggé válhat (bár nem kizárt, hogy most is az). Még nagyobb hangsúlyt kellene ezért fektetni a szlovákiai magyarok elsődleges prevenciójára. Irodalom Analýza a vývoj štandardizovanej úmrtnosti na choroby obehovej sústavy v SR. ÚŽIŠ, Bratislava 2000 Dr. Nagy Gábor - Lovass Pál 1985: A kábítószerek világa. Budapest, Medicina Glatz Ferenc (szerk.) 2001: Egészségügy Magyarországon. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Jurčová, Danuša 2000: Regionálna diferenciácia úmrtnosti obyvateľov Slovenskej republiky, Slovenská štatistika a demografia, 2000/2, 4—17. Kollár, M. - Mesežnikov, G (szerk.) 2001: Slovensko 2001. Bratislava, Inštitút pre verejné otázky, Bratislava Kollár, M. - Mesežnikov, G (szerk.) 2002: Slovensko 2002. Bratislava, Inštitút pre verejné otázky, Bratislava Mistríková, Ľudmila 2000: Zdravie ako sociálny a sociologický problém. Sopóci, Ján (szerk.): Sociológia a spoločenská zmena Mészáros Ján 2001: Nádej na dožitie pri narodení v okresoch a krajoch SR za obdobie 1995-1999. Slovenská štatistika a demografia, 2001/1, 9-14.
