Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédő szokásai
Magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédő szokásai 81 6. ábra. Sörfogyasztás (nem és nemzetiség szerint) 0 10 20 30 40 50 60 Drogfogyasztás A harmadik egészségkárosító tényező, amellyel írásomban foglalkozom, a drogfogyasztás. Egy amerikai pszichiáter, aki olyan kórházi osztályon dolgozott, ahol a kábítószerek rabjait igyekeztek leszoktatni a veszélyes, önmagukat és környezetüket egyaránt pusztító szenvedélyről, írta, hogy nem egy beteg sóhajtott fel, amikor már gyógyulófélben elolvasott egy-két népszerű felvilágosító füzetet: „Ha valaki nekem ezt így megmondta volna évekkel ezelőtt, hozzá sem nyúlok...”, olvashatjuk egy csaknem húsz évvel ezelőtt megjelent, kábítószerekről szóló könyvben (Nagy-Lovass 1985). Ez a könyv a nyolcvanas években különlegességnek számított - most Dunát lehetne rekeszteni a drogfüggőség veszélyeit ismertető kiadványokból, de a ma embere ugyanúgy hozzányúl a kábítószerhez. Sok fiatal rendelkezik alapos, részletekre kiterjedő információkkal a drogról, pontosan tudja, milyen tünetekkel jár, milyen függőséget okoz a kábítószer-fogyasztás, ennek ellenére nem tud neki ellenállni. Hozzányúl a droghoz. Nem egy szlovákiai magyar fiatal is. A kábítószerezés a dohányzáshoz és az alkoholfogyasztáshoz képest tájainkon új jelenség, ennek ellenére a megkérdezett 1000 szlovákiai magyar 15-29 éves fiatal a munkanélküliség és az alacsony keresetek után épp a kábítószer elteijedését tartja az ifjúság legégetőbb problémájának. Ugyanakkor, bár egyértelmű tény, hogy a drogfogyasztásnak a dohányzáshoz és alkoholfogyasztáshoz hasonlóan egészségrongáló hatása van, hozzájárulásáról a lakosság egészségi állapotának alakulásához egyelőre nincs elegendő információ. A meglévő egészségügyi statisztikák csak a drogfüggőként nyilvántartottak statisztikái. Az alábbi adatok a „droghátországról” szólnak. A megkérdezettek többsége (80%) még nem kábítószerezett, de 20 százalékuk már fogyasztott valamilyen drogot, tudjuk meg a „kipróbált -e már (az alkoholon kívül) valamilyen drogot, hangulatjavító szert?” kérdésre kapott válaszokból.
