Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok vallásossága
64 LampI Zsuzsanna nak kevesebben. Tehát a felekezeti tagsághoz képest mindkét nemzetiségnél kisebb a magukat vallásosnak tartók csoportja. A vallásosság szoros összefüggést mutat a felekezeti tagsággal abban az értelemben, hogy a felekezeti tagok vallásosabbak a felekezetnélkülieknél, s fordítva is igaz, hogy a felekezetnélküliekre lényegesen jellemzőbb a vallás elutasítása. Felekezeti hovatartozás szerint (6. ábra) a magyar görög katolikusok a legvallásosabbak (95%), a szlovák görög katolikusok és a szlovák evangélikusok a legkevésbé vallásosak (65%). Jól látható, hogy mind a négy felekezet esetében a magyarok vallásosabbak, mint a szlovákok. Amennyiben csak a felekezeti tagokat vizsgáljuk, akkor a magyar felekezeti tagok 88%-a, a szlovák felekezeti tagok 78%-a vallásos. 6. ábra. A vallásosak és nem vallásosak részaránya az egyes felekezetekben 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% magyar római katolikus szlovák római katolikus magyar református szlovák református magyar evangélikus szlovák evangélikus magyar görög katolikus szlovák görög katolikus magyar felekezet nélküli szlovák felekezet nélküli De a felekezetnélküliek is említést érdemelnek. Ahogy a felekezethez tartozó nem kell, hogy vallásos legyen, a felekezeten kívüli sem törvényszerűen ateista. Mintánkban a felekezetnélküliek többsége ugyan nem vallásos, de vannak köztük vallásosak is: a magyar felekezetnélküliek közül csaknem minden negyedik, a szlovákok közül csaknem minden tizedik annak tartja magát (6. ábra). A határozatlanok részaránya 8 és 21% között mozog, a magyar római katolikusoknál a legalacsonyabb, a szlovák görög katolikusoknál a legmagasabb, s mind a négy felekezet esetében a szlovákoknál jóval magasabb. Összehasonlítva a két nemzetiséget tehát újfent kidomborodik a magyarok nagyobb mértékű vallásossága. Vagyis a magyarok nemcsak felekezeti tagságban múlják felül a szlovákokat, hanem abban is, hogy többen tartják magukat vallásosnak. A vallás elutasítása és a határozatlanság tehát jellemzőbb a szlovákokra, mint a magyarokra. De mit jelent ez a vallásosság? Az egyház tanításának követését vagy inkább a vallás saját szájízhez való igazítását? E kérdések vizsgálatakor érdekes összefüggések tárulnak a szemünk elé (7. és 8. ábra). Először is azt látjuk, hogy a vallásosság két típusa - az egyház tanítása szerinti és a maga módján történő vallásosság - közül nemzetiségtől és felekezeti hovatartozástól függetlenül az
