Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok vallásossága
Magyar és szlovák fiatalok vallásossága 61 Az előbbi kérdéskört nevezhetjük felekezeti hűségnek (5. és 6. táblázat), az utóbbit felekezeti regrutációnak. 5. táblázat. Felekezeti hűség I.: Minek érzik magukat jelenleg azok a magyar fiatalok, akik születésükkor ... voltak? Római katolikusok Reformátusok Görög katolikusok Evangélikusok Felekezetnélküliek Jelenleg róm. kát. 83,2% 5,5% Jelenleg református 0,5% 86,1%4,5% 2,7% Jelenleg gör. kát. 86,4% Jelenleg evangélikus 58,3% Jelenleg felekezetnélküli 16,0% 12,7%9,1% 41,7%90,9% Jelenleg új vallási közösségek 0,3% 1,2% 0,9% A magyar fiatalok esetében a legkisebb változás a születésükkor felekezetnélküliek körében következett be, hiszen 91%-uk jelenleg is felekezetnélküli. A római katolikusok 83%-a, a reformátusok és görög katolikusok 86%-a maradt hü eredeti felekezetéhez. A felekezetek közötti „csere” nem igazán jellemző, látjuk, hogy a római katolikusok 0,5%-a, a görög katolikusok 4,5%-a lett református, s csak néhányan érzik magukat űj vallási közösségek tagjának. Az igazi lemorzsolódást tehát nem az okozza, hogy a fiatalok időközben más felekezettel, vallási közösséggel azonosulnak, hanem az, hogy intézményi szempontból levetik magukról a vallás köntösét, s felekezetnélkülivé válnak. Ez legkevésbé az eredetileg görög katolikusoknál mutatkozik meg, akiknek 9%-a lett felekezetnélküli. Különösen érvényes viszont az eredetileg evangélikusokra, akiknek már csak 58%-a érzi magát jelenleg is evangélikusnak, s 42%-uk felekezetnélküli. Eredeti felekezeti hovatartozásához képest aktuálisan a római katolikusok 16%-a, a reformátusok csaknem 13%-a tartja magát felekezetnélkülinek.
