Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)

I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: A 15 - 29 éves szlovákiai magyar fiatalok fő jellemzői a Mozaik 2001, Magyar fiatalok a Kárpát-medencében c. kutatás alapján

38 LampI Zsuzsanna A család, béke és boldogság minden értékrendvizsgálat biztos „befutói”. Ennek most is tanúi vagyunk. A fiatalok számára is azok az értékek a legfontosabbak, amelyek stabillá, boldoggá teszik a magánéleti szférát: a jól működő családi háttér, a konfliktusoktól mentes társadalmi környezet, önmaguk elfogadtatása és megszerettetése barátként és szerelmi partnerként, s nem utolsósorban jóban lenni saját magukkal, vagyis a belső harmónia. A preferencialistán szereplő első öt érték szinte mindenkinek fontos. Az értékek következő csoportjával a megkérdezettek fokozatosan kinyílnak a külvilág felé. Egészen a 15. helyen álló „szépség”-ig a megkérdezettek számára minden érték a közepesnél fontosabb értékek mezőjébe esik. Csupán két érték van, amely inkább nem fontos, mint fontos számukra: a vallásos hit és a hatalom. Az előbbit minden harmadik, az utóbbit minden negye­dik tartja fontosnak. Hasonló, de nem teljesen ugyanazoknak az értékeknek a fontosságát teszteltük egy másik, tagoltabb, tízfokú skálán (2. táblázat). 2. táblázat. Mennyire fontos? (A legmagasabb lehetséges értékelés 10) Érték Átlag 1. család 9,51 2. megvalósuljanak a saját jövőjével kapcsolatos elképzelései 9,18 3. barátok 8,77 4. a jövedelme nagysága 8,58 5. az, hogy magyar nemzetiségű 8,52 6. a szabadidő, a kikapcsolódás 8,34 7. hogy milyen munkát végez 8,25 8. a környezet állapota 8,20 9. munkája, hivatása 8,17 10. a pénz 8,13 11. hogy Ön férfi, nő 8,03 12. hogy Ön művelt 7,99 13. hogy mennyire érzi magát hasznosnak a társadalomban 7,28 14. kultúra, műveltség 6,99 15. vallás, hit 5,79 16. politika, közélet 4,05 A család-vallás dichotómia újra megmutatkozik, viszont a többi terület megítélésének sorrend­je eltér az ötfokú, ún. Inglehart-skálán megjelenő értékek sorrendjétől. Végezetül azt vizsgáltuk, megfelel-e a fiatalok életeszményének szüleik élete (27. ábra). A válaszadók majdnem felének (48%) részben felel csak meg szülei élete (ami teljes mértékben érthető, hiszen egy új nemzedéket kérdezünk). A megkérdezettek másik feléből 38 százaléknak abszolút megfelel, ahogyan a szülei élnek, 13 százalékuknak viszont nem. Összegezve elmond­ható, hogy a többség nem talál olyan lényeges kivetnivalókat szülei életén, amelyek miatt ezt teljesen elutasítaná.

Next

/
Thumbnails
Contents