Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)

I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: A 15 - 29 éves szlovákiai magyar fiatalok fő jellemzői a Mozaik 2001, Magyar fiatalok a Kárpát-medencében c. kutatás alapján

34 LampI Zsuzsanna

23. ábra. Milyen felekezetűnek keresztelték / ma milyennek érzi magát?

0 10 20 30 40 50 60 70 80

A további kérdésekre adott válaszok is egyre inkább azt tanúsítják, hogy a megkérdezettek többsége számára a felekezethez, egyházhoz való tartozás inkább formális, s esetükben inkább beszélhetünk vallásosságról, mint hitről, bár végső soron vallásosságról sem igazán. Nézzük például, hogyan jellemzik saját vallásosságukat.

17 százalékuk nem tartja magát vallásosnak. 11 százalékuk nem tudja megmondani, vallásos-e vagy sem. Marad tehát a válaszadók 72 százaléka, akik ugyan vallásosnak tartják magukat, de az egyháza tanítását csak 18 százalékuk követi. A többiek (54%) a maguk módján vallásosak.

A formális vallásosságnak - de a hitnek is - egyik gyakran használt mutatója a vallási szertartások látogatásának gyakorisága. A megkérdezettek 19 százaléka jár hetente legalább egyszer vallási szertartásra, 54 százalékuk évente több-kevesebb alkalommal, 11 százalékuk ritkábban mint évente, 17 százalékuk pedig soha.

Milyen a megkérdezettek Istenhez való viszonya? 23 százalékuk egyáltalán nem hisz Isten létezésében. Időnként hisz, máskor nem 18 százalék, kétkedve, de mégis hisz 29 százalék, s a teljes biztonsággal hívők részaránya 29 százalék. A nők és a magasabb iskolai végzettségűek között több az Istenben hívő, mint a férfiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek (alapiskola, szaktanintézet) között.

Ezek az eredmények önmagukban is sokatmondóak, de még érdekesebbé válnak, ha belegondolunk abba, hogy a fiatalok a legégetőbb társadalmi problémák közé sorolták a céltalanságot és a kilátástalan jövőt is.